Elhunyt Rajk László

Életének 71. évében hunyt el az ismert építész, az SZDSZ egyik alapító tagja. Édesapját, a kommunista diktatúra korábbi belügyminiszterét koncepciós per alapján 1949-ben kivégezték, bebörtönzött édesanyjától pedig elvették a kisfiút. Egy gyermekotthonban, álnéven töltött öt évet követően kaphatta vissza csak igazi nevét. Tanulmányait az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte, itt 1972-ben szerzett diplomát, majd a kanadai McGill Universityn bővítette ismereteit. Előbb 1972 és 1975 között a Lakóterv, majd 1976 és 1986 között az Iparterv építésze volt; mint építész, tagja lett az avantgárd művészeti mozgalomnak is. Dolgozott színdarabok és filmek látványtervezőjeként is, 1989-től díszlettervezőként a Filmgyárban, 1995-től pedig saját vállalkozása vezető tervezője volt.

A rendszerváltó demokratikus ellenzéknek a kezdetektől tagja volt, 1980-tól tiltólistára kerül, 1981-től Demszky Gáborral közösen szamizdatok kiadásában és terjesztésében vállalt szerepet. 1988-ban alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, a későbbi SZDSZ-nek is, amelynek alapításától tisztségviselője is volt. A rendszerváltáskor az 1989. június 16-i Nagy Imre-újratemetés gigantikus díszletei is az ő nevéhez kötődnek. 1990-ben az SZDSZ színeiben a XIII. kerületből, Budapest 20. választókerületéből egyéni jelöltként bekerült a parlamentbe, 1994-ben pedig az országos listáról. 1996-ban a Tocsik-ügy SZDSZ-es érintettjei miatt lemondott mandátumáról. A pártból több alapítóval közösen 2009-ben lépett ki, miután Retkes Attilát választották a párt elnökévé. A HVG visszaemlékezésében azt írja: Rajk László több más díj és elismerés mellett 1999-ben a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja lett, 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2007-ben a Pro Urbe Budapest díjat, 2009-ben pedig a Kossuth-díjat is.

Nevéhez fűződik többek között a párizsi Père-Lachaise temetőben Nagy Imre és mártírtársainak szimbolikus síremléke, a budapesti Lehel téri piac épülete, az Aquincumi Múzeum új épülete, illetve a Corvin Mozi 1990-es évekbeli felújításakor a belsőépítészeti kialakítás. Számos film látványvilágán és díszletein is dolgozott, így például Gothár Péter 1981-es Megáll az idő, Tarr Béla A londoni férfi, valamint a Berlinale-díjas A torinói ló című filmjén, dolgozott Nemes Jeles Lászlóval a Napszálltán és az Oscar-nyertes Saul fián, illetve az idei magyar Oscar-jelölt filmen, Tóth Barnabás Akik maradtak című alkotásán is. Készített kiállítási látványterveket és színházi díszleteket is Magyarországon és külföldön is.

Forrás: Építészfórum/HVG; Fotó: MTI/Diósi Imre