Pesti Srácok

Orbán Viktor: Mi a hagyományos családmodellt védjük, és nemzeti keretekben gondolkozunk

Orbán Viktor: Mi a hagyományos családmodellt védjük, és nemzeti keretekben gondolkozunk

Államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Várkert Bazárban. A kormányfő kijelentette: a demográfia kérdésében a migrációs megoldást távol kell tartani, nem lehet hozzájárulni egy „lakosságcseréhez”, ahogyan azt az „esztelen” zöld érvelést is el kell utasítani, amely szerint a Föld akkor járna jobban, ha kevesebb gyermek születne.

– közölte. Orbán Viktor azt is mondta: a családtámogatási rendszer eredményességében akkor érhető el a fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket.

PestiSracok facebook image

– jelezte. A magyar családpolitika szellemi alapjai közé sorolta azt a meggyőződést, miszerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, és hogy a család és a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előfeltétele.

– fogalmazott, hozzátéve: egy magyar, vagy egy cseh, vagy például egy szerb méretű nemzeti közösségnek matematikailag nem olyan nehéz belátni, hogy rossz demográfiai tendenciák mellett „előbb-utóbb lesz egy utolsó ember, akinek le kell kapcsolnia a villanyt, vagyis el lehet fogyni”.

– mutatott rá. A miniszterelnök szólt továbbá arról, hogy a magyar modell alapja alkotmányos természetű, ennek hiányában ugyanis nem lehet hosszú távú családpolitikát folytatni. Hozzátette: ezek az alkotmányos alapok védenek meg a családellenes bírósági döntésektől, valamint attól, hogy a gyakran családellenes nemzetközi szervezetek, NGO-k, hálózatok „behatoljanak” a magyar államéletbe, döntéshozatalba.

– mondta, hangsúlyozva: hosszú éveken keresztül van szükség kiszámítható családtámogatási szisztémára. Kitért arra is, hogy Magyarországon a családtámogatási juttatásokat össze kell kötni a munkavállalással, a gyermekeknek nyújtott támogatásokat pedig össze kell kapcsolni a szülői kötelességek teljesítésével. Orbán Viktor úgy összegzett: a magyar demográfiai kormányzati politika sikerességének feltétele, hogy a kereszténység visszaerősödjön Európában, és hogy „legyenek társak”, mert „egyedül nem megy”. Utóbbiról azt mondta: most vannak társak, ilyen például Szerbia és Csehország – amelyek elnöki, illetve kormányfői szinten voltak képviseltetve a konferencián –, továbbá „szurkolunk az osztrákoknak”, és reményét fejezte ki, hogy „az olasz felfordulás is úgy rendeződik, hogy az végül is nekünk jó legyen, és ott is társakat kapjunk”. A sikerességhez feltételül tűzte azt is, hogy a magyar nemzeti össztermék 2030-ig minden évben legalább 2 százalékkal haladja meg az unió gazdasági növekedésének átlagát.

– hangoztatta a miniszterelnök. Megjegyezte: Európában, „a magas politikai szalonok világában” a magyar demográfiai politika céljáról – a 2,1-es termékenységi mutató eléréséről – 10-ből 9-en azt mondják, nem sikerülhet.

– sorolta, úgy értékelve:

Kifejtette azt is, hogy régebben Magyarországon meglepetést okozott volna egy demográfiai konferencia; nem is tartottak ilyet, mert „azt gondoltuk, a harkályt nem kell biztatni, hogy kopácsoljon”. A népességfogyás – folytatta a kormányfő – nem világjelenség és nem is a keresztény civilizáció jellegzetessége, hanem általános európai jelenség, aminek az oka a két világháború iszonyatos embervesztesége, amelyből a mai napig nem sikerült talpra állni.

– jelentette ki.

A tanácskozás külföldi résztvevőit – mások mellett Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnököt, Andrej Babiš cseh kormányfőt és Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnököt – köszöntve Orbán Viktor egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország mintaországként tiszteli Ausztráliát, különösen a migráció és az ausztrál nemzet megvédésében mutatott bátor, egyenes és angolszász következetességét. Méltatta továbbá Szerbiát és Csehországot; utóbbi miniszterelnökéről, Andrej Babišról úgy fogalmazott: gazdasági és pénzügyi csodát tett Csehországban, ő Európa legjobb gazdaságpolitikusa, ezért „Magyarországon különösen magas az ő árfolyama”.

– mondta.

Az eseményről hamarosan videós összeállításunkat is megtekinthetik.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.