Pesti Srácok

Szabotálják a burkatilalmat elrendelő törvényt a holland hatóságok

Szabotálják a burkatilalmat elrendelő törvényt a holland hatóságok

Augusztus 1-jén lépett hatályba az úgynevezett burkatörvény, vagyis az arcot eltakaró ruházat viselésére vonatkozó részleges tilalom Hollandiában. A törvény értelmében tilos az ilyen ruházat viselése az egészségügyben, az oktatásban, a tömegközlekedésben és a kormányzati intézményekben is. A törvényt azonban sokan szabotálják – írja az origo.hu a V4NA nemzetközi hírügynökségre hivatkozva.

A törvény kapcsán korábban több nagyváros polgármestere is aggályát fejezte ki, és jelezte, hogy a tilalmat a városukban nem kényszeríti ki, azaz nem hajtja végre. Ezen nagyvárosokban (Amszterdam, Utrecht és Rotterdam) az összlakossághoz vetítve több, mint 30 százalék is lehet a muzulmánok aránya, bizonyos kerületekben pedig akár 70 százalékos is. Ráadásul Rotterdam speciális helyzetben van, mert lakosságának már 2017-ben is a több, mint 47,7 százaléka nem holland származású volt. Szakértők szerint pedig ez az arány 2019-re átlépte az 50 százalékot, azaz többségbe kerültek a migránsok és a migrációs hátterű lakosok. Rotterdam muszlim-marokkói származású polgármestere, Ahmed Aboutaleb nagyobb népszerűségnek örvend a városban, mint maga a holland miniszterelnök. Az utóbbi időszakban további érintettek, így több kórház, illetve a tömegközlekedési vállalatok képviselői is azt hangoztatták, hogy nem szándékozzák visszautasítani azokat az ügyfeleket (illetve utasokat), akik arcot eltakaró ruházatot viselnek.

A rendőrség sem hajtja végre a törvényt

A tömegközlekedési vállalatoknál a dolgozók egyenesen tájékoztatást kaptak arról, hogy a tömegközlekedés mindenkié, és így az utasok számára a hozzáférést nem lehet megakadályozni. Szabotálja a törvény végrehajtását a rendőrség is, ami önmagában nonszensz, hiszen a rendőrségnek mindenütt fontos feladata a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése és azok betartatása, szükség esetén kikényszerítése. Pedro Peters, a rotterdami közlekedési vállalat vezetője elmondta a The Guardiannek, hogy a rendőrség úgy nyilatkozott, hogy számukra "ez nem prioritás", és nem vállalják azt, hogy ahogy az a törvényben elő van írva, fél órán belül megjelennek a közlekedési eszközöknél egy esetleges bejelentésnél. Azt viszont megerősítették, hogy a törvény megsértőit a magánszemélyeknek is joguk van feltartóztatni.

PestiSracok facebook image

Botrány a buszon

A törvény végrehajtása valóban nem egyértelmű. A Le Vif belga napilap értesülése szerint egy Dél-Hollandiában dolgozó buszsofőr a törvény rendelkezése alapján megtagadta a burkát viselő muszlim nő szállítását, és kihívta a rendőrséget, mert a nő nem volt hajlandó leszállni a belga–holland határon található Stein faluban. A rendőrség megérkezése után a nő leszállt a buszról. Az Arriva buszvállalat szóvivője ugyanakkor közölte, hogy a buszsofőröknek csak ahhoz van joguk, hogy felhívják a jogsértésre a figyelmet, de nem tagadhatják meg a burkát viselő személy szállítását. Értelmezésük szerint – amit megerősített a rotterdami közlekedési vállalat szóvivője is – a buszsofőr nem tartotta be a belső utasításokat; maximum felkérhette volna a muszlim nőt, hogy szálljon le, de nem szakíthatta volna meg az utat, ahogy azt tette.

Ahogy az várható volt, a muszlim jogvédő szervezetek óriási erőkkel támadják a törvényt és annak végrehajtását. Rotterdam legerősebb muszlim politikai pártja, a Nida párt egyenesen azt deklarálta, hogy minden bírságot kifizetnek, és hordják csak a törvény ellenére nyugodtan a muszlim nők a nikábot vagy a burkát.

Forrás: V4NA/origo.hu; Fotó: EPA

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)