Pesti Srácok

Tíz jelölt akar román államelnök lenni, közülük Klaus Iohannis a legnépszerűbb

Tíz jelölt akar román államelnök lenni, közülük Klaus Iohannis a legnépszerűbb

Tízen pályázták meg az államelnöki tisztséget Romániában, ahol vasárnap éjfélkor zárult a jelöltállítási határidő. Hat jelölt egy-egy parlamenti frakció támogatását is élvezi, négy közéleti személyiség pedig parlamenti képviselettel nem rendelkező pártok támogatásával vagy függetlenként indul.

A legtöbb – 2,2 millió – támogatói aláírást Klaus Iohannis jelenlegi államfő nyújtotta be a központi választási bizottsághoz (BEC). Őt volt pártja, a romániai európai parlamenti (EP-) választásokat megnyerő, a bukaresti parlamentben azonban ellenzékben lévő, európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatja. Valamennyi közvélemény-kutatás szerint a jelenlegi államfő a legnépszerűbb jelölt, akinek jó esélye van arra, hogy a novemberi elnökválasztáson újabb ötéves mandátumot szerezzen. A Romániában kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) Viorica Dancila pártelnök-kormányfőt indítja az elnökválasztáson. A legnagyobb szervezeti hálóval és legtöbb polgármesterrel rendelkező párt másfélmillió támogató aláírást gyűjtött össze Dancila elnökjelöltségéhez. Az EP-választások eredménye szerint a PSD támogatottsága felére esett vissza a 2016-os parlamenti választások óta, így egyes politikai elemzők szerint Dancila azt is sikerként könyvelheti el, ha bejut az elnökválasztás második fordulójába. Bár a politikai közbeszédet a jobboldali államfő és a szociáldemokrata kormány közötti konfliktus határozza meg Romániában, a felmérések most azt valószínűsítik, hogy az elnökválasztás második fordulójában az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna lehet Iohannis ellenfele, vagyis két jobbközép jelölt között dőlhet el a legfőbb közjogi méltóság sorsa Romániában. Barna 400 ezer támogató aláírást iktatott a BEC-nél. A kormánykoalícióból augusztusban kilépett és a pártütők távozása miatt parlamenti frakció nélkül maradt Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Victor Ponta volt miniszterelnök vezette baloldali Pro Romania párttal együtt a függetlenként induló Mircea Diaconu színművészt, volt EP-képviselőt támogatja a novemberi elnökválasztáson, akinek – a két párt segítségével – szintén 400 ezer aláírást sikerült összegyűjteni. Traian Basescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja (PMP) Theodor Paleologu volt kulturális minisztert indítja az elnökválasztáson. Jelöltségét 360 ezren támogatták. Ismét lesz saját jelöltje a romániai államfőválasztáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ). A romániai összlakosság mintegy 6,5 százalékát kitevő magyarság parlamenti érdekképviselete 270 ezer támogató aláírást gyűjtött össze Kelemen Hunor szövetségi elnök államfőjelöltségéhez. Rajtuk kívül várhatóan további négy – jelentősebb párttámogatást nem élvező – közéleti személyiség, Alexandru Cumpanasu, Ramona Bruynseels, Catalin Ivan és Viorel Catarama indul a romániai államfőválasztáson. A szavazólapra kerülők névsora még változhat annak függvényében, hogy miként bírálják az egyes jelöltség ellen emelt óvásokat.

A román törvények értelmében azok a jelöltek mérkőzhetnek meg az elnökválasztáson, akik több, mint 200 ezer támogató aláírást gyűjtenek össze. Romániában november 10-én tartják az elnökválasztás első fordulóját. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a választók több, mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével. A választási kampány hivatalosan október 12-én kezdődik, de az országot már hetekkel korábban ellepték a választási plakátok, és a román politika csaknem minden mozzanatát már hónapok óta a legfőbb közjogi méltóságért folytatott csata határozza meg.

Forrás: MTI/EPA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!