Áder: Miért ne lehetne Európa határait jobban védeni?
Közös biztonságunkért miért ne lehetne többet fizetni, miért ne lehetne Európa határait jobban védeni? – kérdezte Áder János köztársasági elnök az Arraiolos-csoport athéni tanácskozásán az MTI beszámolója szerint, ahol 13 ország államfői foglalkoztak a menekültkrízis és az európai integráció kérdéseivel.
Áder János a pénteki találkozón a migráció és a terrorizmus összefüggéseire hívta fel a figyelmet kérdéseivel:
Miért ne lehetne hatékonyabban fellépni az embercsempészekkel szemben és azokat börtönbe zárni? Miért ne lehetne a nem politikai menekülteket, a gazdasági migránsok hajóit visszafordítani? Miért ne lehetne megállapodni az észak-afrikai országokkal menekülttáborok felállításáról? Miért ne lehetne erősíteni a titkosszolgálati együttműködést az egyes országok között?
– sorolta kérdéseit beszédében. Áder János hangsúlyozta: nem hiszi, hogy ezekre a kérdésekre ne tudnának közösen pozitív válaszokat adni. A magyar államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozásnak fontos velejárója és logikus következménye a vízválság, amely Európa több országát is érinti, például a dél-európai államokat, de tavaly az aszály Németországban is komoly károkat okozott.
A vízválság a fejlődő afrikai országokat és az ázsiai országokat is sújtja
– tette hozzá. Áder János hangsúlyozta: ha el akarjuk kerülni a humanitárius katasztrófát, ha orvosolni akarjuk a klímaváltozás következményeit, akkor választ kell adnunk a vízválság kérdéseire.
Akarunk-e és tudunk-e tenni nemzetközi összefogással annak érdekében, hogy Afrikában és Ázsiában megelőzzük a további talajdegradációt? Tudjuk-e támogatni a korszerűbb öntözési technológiákat? Segítünk-e erdőtelepítéssel, növénynemesítéssel vagy az élelmiszerbiztonság feltételeinek megteremtésével? Segítünk-e a szennyvíztisztításban, hiszen ezekben az országokban a szennyvíz 90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe? Segítünk-e a vízgazdálkodásban vagy az urbanizációban? Szakértők becslése szerint a probléma megoldásához évente 600 milliárd dollárra lenne szükség, ebből most 200 milliárdot használnak fel. Megvan-e a szándék, van-e elegendő forrás, akarunk-e tárgyalni a fejlesztési bankokkal, hogy a hiányzó 400 milliárdot évente ezekre a célokra a fejlődő országok rendelkezésére bocsátjuk?
– kérdezte Áder János.
Az esemény után tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Kohézió barátai csoport néhány képviselője is jelen volt az államfők pénteki tanácskozásán. Mint mondta, ahhoz, hogy az unió alap célkitűzését elérjék, azaz, hogy az elmaradott országokat fel tudják zárkóztatni, nem mondhatnak le a kohéziós támogatásokról. A mostani pénzügyi javaslat a legfejletlenebb tagállamokat, régiókat érintené a legkellemetlenebbül, ezért azt nem tekintik igazságosnak és szolidárisnak, mert nem segíti az ide tartozó 20 régiót. Ezért minden fórumon próbálnak változtatni a jelenlegi pénzügyi javaslaton – mondta.
Forrás: MTI
