Pesti Srácok

Ferenc pápa: Gyarmatosítás helyett evangelizációra van szüksége a világnak

Ferenc pápa: Gyarmatosítás helyett evangelizációra van szüksége a világnak

A pusztító nyereségvágy és anyagi érdek áldozatainak nevezte a világ eltűnésre ítélt népeit, kultúráit és térségeit Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában vasárnap bemutatott misén, amellyel megnyitotta az Amazonas térségének szentelt vatikáni püspöki tanácskozást.

Ferenc pápa homíliájában az isteni szeretet életet adó tüzéről beszélt. Szembeállította azokkal a lángokkal, amelyek az emberek világában mindent elpusztítanak és tönkretesznek, "népeket és kultúrákat falnak fel". Az argentin pápa megjegyezte: a történelem során az evangelizációt túl sokszor helyettesítette már a gyarmatosítás. A katolikus egyházfő úgy vélekedett: korunkban is a hatalomvágy és pénzéhség "új gyarmatosítással" fenyeget.

– utalt Ferenc pápa a brazíliai erdőtüzekre. Hozzátette: ugyanez a pusztítás megy végbe, amikor egyesek kizárólag egyéni vagy az őket képviselő szűk csoport céljai megvalósítására törekednek, "felégetve a diverzitást, hogy mindenki és minden egyforma legyen".

PestiSracok facebook image

A Szent Péter-bazilikában pontifikált misén az Amazonas térségében élő etnikai csoportok és törzsek is képviseltették magukat, köztük indios bennszülöttek színes tolldíszes fejfedővel. Az ünnepélyes szertartás nyitotta meg a Vatikánban október 27-ig tartó rendkívüli szinódust. A püspöki tanácskozás a pápa által kijelölt témát vitatja meg és záródokumentummal iránymutatásokat dolgoz ki. Az Amazonas-térség szinódusa az Új utak az egyház és az integrált ökológia számára címet kapta: az esemény egyházi és környezetpolitikai szempontból is aktuálisnak számít, annál is inkább, mivel a latin-amerikai területről a Vatikánba érkezett több, mint kétszáz püspök kilenc országot, mintegy 34 millió lakost és 390 különböző nemzetiséget képvisel. A szinóduson szó lesz a Ferenc pápa szóhasználata szerint a "világ peremén" található közösségekről, a migrációról, a természeti kincsek kizsákmányolásáról és ezek társadalmi hatásairól. Az Amazonas térségének problémái nem korlátozódnak a világ szűk részére, hanem egész Földünket érintik – kommentálta az olasz katolikus sajtó a szinódus megnyitását.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.