Pesti Srácok

Liget Budapest Projekt – Az ingatlanszakma rangos díját nyerte el a Magyar Zene Háza, amelyre Karácsony Gergely szerint nincs szükség Budapesten

Liget Budapest Projekt – Az ingatlanszakma rangos díját nyerte el a Magyar Zene Háza, amelyre Karácsony Gergely szerint nincs szükség Budapesten

Európa legjobb középületének járó díját nyerte el a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza, és a beruházás ezzel a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé is bekerült. Az elismerést Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese vette át csütörtökön este az International Property Awards-on, a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi verseny londoni díjátadó gáláján. A Magyar Zene Háza egyike azoknak a világszínvonalú beruházásoknak, amelyekről Karácsony Gergely korábban úgy nyilatkozott, hogy főpolgármesterré választása esetén megakadályozza a megépítésüket.

A Városliget Zrt.-nek az MTI-hez elküldött közleménye szerint a Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ tíz régiójának kategória győzteseivel együtt jelölték a World's Best díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A huszonhat éve útjára indított neves szakmai díjat nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálta a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A közlemény idézte Stuart Shieldet, az International Property Awards elnökét, aki kiemelte, hogy a Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amely a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztés valósul meg.

Sághi Attila Londonban arról beszélt, hogy az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt, de az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője kivételes fejlesztésnek nevezte a Liget Budapest Projektet, amely példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, mivel a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden magyarországi és külföldi látogatójához a XXI. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel, és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli, lerobbant Hungexpo-irodaházak helyén. A háromezer négyzetméter alapterületű új intézmény egy, eddig a látogatók elől elzárt, tízezer négyzetméter nagyságú területen épül fel, így hétezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkba látogatók. A világhírű japán építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Tavaly a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló új Néprajzi Múzeum nyerte el a világ legjobb középületének járó díjat az International Property Awards-on, 2017-ben pedig Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak.

Kampányában Karácsony Gergelynek vélhetőleg szüksége volt a ligetvédők anarchistáinak szavazataira is; erre utal, hogy korábbi kijelentése szerint leállítaná az egész Liget-projektet. Az új budapesti főpolgármester megválasztása után szembesült azzal, hogy a fővárosi önkormányzat jogkörei ennél azért korlátozottabbak, így talán néhány új, épülőben lévő, világszínvonalú épület megmenekülhet a dózerolástól.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI/PS; Fotó: Városliget Zrt.

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.