Pesti Srácok

Mesés külföldi ingatlanokban állnak a szocik által ellopott kispesti közpénzek?

Mesés külföldi ingatlanokban állnak a szocik által ellopott kispesti közpénzek?

Somogyi László vállalkozónak az Egyesült Államokban, Kránitz Krisztiánnak a Földközi-tenger partján, Spanyolországban van ingatlana – derült ki a Magyar Nemzet által megszerzett, a kispesti szocialista városvezetés anyagi gyarapodását megmutató hangfelvételekből és egyéb dokumentumokból. Gajda Péter polgármester a beszélgetések szerint a XIX. kerületben vásárolt be. Olyan kép- és hangfelvételek jutottak a lap birtokába, amelyeken egy kispesti MSZP-s képviselő beszélget társaival a helyi ügyekről a kólának nevezett fehér por és alkohol fogyasztása közben.

A Magyar Nemzet cikksorozatának újabb része is arról tanúskodik, hogy a kispesti szocialisták kivételesen jó anyagi helyzetben élnek: saját bevallása szerint a hangfelvételeken hencegő Lackner Csaba havi másfélmillió forintot visz haza, ami annyi, mintha kiadna nyolc-tíz darab, negyven-ötven négyzetméteres, új építésű ingatlant, miközben hivatalosan az önkormányzattól kapott munkabére nettó három-négyszázezer forint között van. Lackner egy olyan véleményt is hangoztatott, hogy aki a kerületi politikában nem keresi meg az évi százmillió forintot, az hülye. Kránitz Krisztián MSZP-s önkormányzati képviselőnek, a kispesti vagyonkezelő igazgatójának személyes vagyonát körülbelül negyedmilliárd forintra saccolta Lackner a hangfelvételek szerint. Megbecsülni is nehéz, hogy nagyjából mennyit kereshet havonta Kránitz, ám jelzésértékű lehet egy elszámolási vita, amelyben a Krinyónak nevezett férfinak tizenkétmillió jutott, míg Gajda Péter polgármesternek csak hárommillió. A hangfelvételek tanúsága szerint Gajda, Kránitz és Lackner ingatlanokba fekteti a pénzét. Jól kereshet Somogyi László vállalkozó is, aki Somogyi Lászlóné MSZP-s önkormányzati képviselő volt férje. Az üzletember rendszeresen feltűnik olyan kispesti projektek építkezésein, amelyeket papíron nem az ő cége, az Anildia Kft. nyert, ám az alvállalkozókkal, kivitelezőkkel mégis ő tartja a kapcsolatot.

Mint ismert, olyan kép- és hangfelvételek jutottak a Magyar Nemzet birtokába, amelyeken főként a XIX. kerületi polgármester, Gajda Péter bizalmasa mesél a helyi ügyekről, a kólának nevezett fehér port lóbálva. A beszélgetéseken felbukkan egy vállalkozó és korábbi, valamint jelenleg is aktív baloldali politikusok. Gajda Péter polgármesterhez és köréhez külső vállalkozókon keresztül áramlik vissza a pénz; a felvételeken elhangzottak szerint egyikük Somogyi László. A hanganyagokból véletlenül derült ki, hogy az üzletember érdekelt egy ingatlanban az Egyesült Államokban: Lackner egy hosszabb történet mellékszálaként említi meg ezt a tényt.

PestiSracok facebook image

– árulta el az ingatlan helyét Lackner, ennél több azonban nem derült ki a házról. Egy névtelenséget kérő forrás szerint Somogyi már 2014 előtt is rendszeresen, évente legalább egyszer elutazott az Egyesült Államokba néhány hétre, mint ahogy azóta is minden évben. A lap megkereste Somogyi Lászlónét, aki szerint hazugságkampány van jelenleg Kispesten, volt férjétől pedig már elvált. A nő a Hír TV-nek azt mondta, hogy ugyan önkormányzati képviselő, de nem alkalmas a szereplésre, ezért inkább nem nyilatkozik. A Magyar Nemzet birtokában lévő dokumentumok szerint Kránitz Krisztián nemrég vett egy házat Spanyolország délkeleti részén, Murcia mellett, a Földközi-tenger partján. A közeli munkatársai közül senkit sem ismerő embernek itthon egyebek mellett egy családi háza, két lakása és három autója van. A felvételek tanúsága szerint Gajda Péter polgármester nem vágyik messzire, ő inkább Kispesten szeret ingatlanokat vásárolni, amiből lehetett is konfliktusa Lackner Csabával, mert volt olyan eset, hogy mindketten ugyanazt a lakást szemelték ki.

Forrás, fotó: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)