Pesti Srácok

Programok helyett Trump elmozdítása volt a téma a demokraták választási tévévitájában

Programok helyett Trump elmozdítása volt a téma a demokraták választási tévévitájában

Donald Trump amerikai elnök alkotmányos felelősségre vonása mellett foglaltak állást az elnökjelöltségre pályázó demokrata párti politikusok a kedd este tartott negyedik tévévitájukon. Az ohiói Westerville egyetemén tartott, a CNN hírtelevízió által élőben közvetített tévévita volt az első azóta, hogy a képviselőház megkezdte az elnök elleni alkotmányos vádeljáráshoz (impeachment) szükséges előzetes vizsgálatokat.

A tizenkét demokrata párti elnökjelölt-aspiráns messzemenően egyetértett abban, hogy Trumpot el kell mozdítani posztjáról.

– hangoztatta Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, akit az egyik legesélyesebbnek tartanak a jelöltség megszerzésére Joe Biden volt alelnök és Bernie Sanders vermonti szántor mellett. Biden és Sanders az amerikai történelem legkorruptabb elnökének nevezte Trumpot; szerintük mindenképpen le kell folytatni ellene az alkotmányos vádeljárást.

PestiSracok facebook image

A demokrata párti tévévita előtt, kedden, az amerikai védelmi minisztérium részben jogi indokokra hivatkozva nem adta át a képviselőháznak a bekért anyagokat a vádeljárás lefolytatásához. Mike Pence alelnök és Trump személyes ügyvédje, Rudy Giuliani is bejelentette kedden, hogy nem fog együttműködni a képviselőházzal az elnök elleni vádeljárásban.

Washingtonban a demokrata többségű képviselőház bizottságai vizsgálatot folytatnak Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusi telefonbeszélgetése miatt. Trump ugyanis azt kérte az ukrán politikustól, hogy segítsen feltárni Joe Biden és fia, Hunter Biden korábbi jövedelmező ukrajnai üzleteit. A demokraták ezt úgy értelmezték, hogy Trump idegen hatalmat "kért fel" beavatkozásra saját politikai ambíciói, 2020-as újraválasztása érdekében, és erre hivatkozva megindították az alkotmányos felelősségre vonáshoz szükséges vizsgálatokat.

A keddi tévévita vezetője azt kérdezte Joe Bidentől: helyénvaló-e, hogy egy amerikai alelnök fia nagyban üzletel más országokban. Biden leszögezte, hogy sem ő, sem a fia nem tett semmi elítélendőt. Biden felhívta a figyelmet arra, hogy a fia kedden interjút adott erről az ABC Newsnak. Leszögezte, hogy a fia felel saját lépéseiért.

– így Biden.

A demokrata vezetők időnként gúnyolódva beszéltek Donald Trump külpolitikájáról. Többen közülük a szemére vetették, hogy cserben hagyja az Egyesült Államok szövetségeseit, és gyengíti a világporondon az országot azzal, hogy hirtelen kivonja az amerikai katonákat Észak-Szíriából. Joe Biden azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak jelenleg "kiszámíthatatlan, őrült elnöke van, akinek fogalma sincs a külpolitikáról".

Több demokrata politikus azon a véleményen volt, hogy az Egyesült Államoknak keményebben kell bánnia Oroszországgal. Cory Booker New Jersey-i szenátor például Trump szemére hányta, hogy gyakrabban lép kapcsolatba Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mint Washington szövetségesével, Angela Merkel német kancellárral. Beto O'Rourke texasi képviselő szerint Oroszország folytatja az amerikai demokrácia bomlasztására irányuló kísérleteit, és Washingtonnak helyre kell állítania a kapcsolatait a szövetségeseivel ahhoz, hogy szembeszálljon Moszkvával.

A tévévitában számos belpolitikai vonatkozású témáról is véleményt mondtak a résztvevők, jórészt megismételve a korábbi tévévitákban elhangzottakat. A műsorvezető a korukra vonatkozó kérdéseket is feltett a három legidősebb és egyben a jelöltségre legesélyesebb résztvevőnek. A legidősebb közülük, a 78 éves Bernie Sanders két hete szívinfarktuson esett át, és a tévévitában kitérő választ adott arra a kérdésre, miként tudja meggyőzni a választókat arról, hogy jó egészségnek örvend. A 76 éves Biden azt hangoztatta, hogy tudja, mivel jár az elnöki tisztség, és – jegyezte meg – a tapasztalat és bölcsesség korral jár. A hetvenéves Elizabeth Warren azt mondta, hogy munkabírásban és kitartásban bárkin túltesz, beleértve a republikánusokat.

A keddi tévévitában 12 demokrata politikus vett részt, de elemzők szerint nem kizárt a lemorzsolódás a mezőnyben. Különféle okokból néhányuk számára feltehetően a keddi volt az utolsó demokrata párti tévévita, és a következő, novemberi megmérettetésen már nem vesznek részt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/David J. Phillip

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.