Termelési jelentés: a GDP emelkedése mellett a lakosság fogyasztása is nőtt
Az elmúlt nyolc évben a kormány jól teljesített, a GDP növekedéséből a lakosság egyre nagyobb arányban részesedett, a fogyasztása nőtt – mondta Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója hétfőn, Budapesten, az alapítvány gazdaságpolitikai konferenciáján.
Sebestyén Géza kifejtette: az elmúlt években Magyarország nemcsak régiós, hanem világviszonylatban is kiugróan magas növekedési rátákat tudott felmutatni.
A gazdasági teljesítmény javulása ráadásul 2010 óta a lakossági fogyasztási adatokban is megmutatkozik, azaz az ország sikeréből immár a magyar állampolgárok is részesülnek
– mutatott rá. Jelezte, hogy nemzetközi szinten is kiugróan magas a hazai gazdasági növekedés: a bruttó hazai termék szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt 2019 második negyedévében, és 5,2 százalékkal az első fél év egészében 2018 azonos időszakához képest. Rámutatott: Magyarország 2019 mindkét negyedévében világszinten a harmadik legerősebb növekedést tudta felmutatni a jelenlegi OECD-adatok szerint.
Ezek nem egyszeri fellángolások: Magyarország 2017 vége óta folyamatosan 5 százalék körüli, vagy afeletti növekedéssel büszkélkedhet
– emelte ki a Corvinus Egyetem oktatója. Sebestyén Géza hangsúlyozta: a magyar fogyasztók is örülhetnek az ország gazdasági sikereinek; a lakosság részesedése az ország gazdasági sikereiből nemcsak kiemelkedően magas, de egyben fenntartható is. Elmondható, hogy míg a gazdasági siker a fogyasztóknál igen alacsony mértékben csapódott le a 2002-2010-es években Magyarországon, addig 2010 óta a hazai fogyasztók lényegében szinte teljes mértékben részesülnek az ország gazdasági eredményeiből. Rámutatott: 1 százalékpontos gazdasági bővülésből a magyar lakosság 0,92 százalékponttal részesedett.
Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója arról beszélt, hogy 2013 óta a kereskedelmi bankok hitelezése folyamatosan nő; ez nagyrészt a növekedési hitelprogramnak, az nhp-nak volt köszönhető. Rámutatott: a kis- és középvállalati (kkv) szektor fontos támogatója a magyar bankrendszer, a hitel-betét mutató szerint a betétek összege meghaladja a hitelekét, vagyis a magyarországi bankok hazai forrásból hiteleznek, és van tere a finanszírozás bővülésének. Jelezte: a kkv-szektor egyik nagy kockázata, hogy alacsony a termelékenység; mind az uniós országok átlagához, mind az osztrákhoz képest jelentős a lemaradás. A termelékenységre negatívan hat a lakhatás drága költsége, ráadásul a hazai bérezés mellett ez is a külföldi munkavállalást ösztönzi. Rámutatott: további nagy kihívás a kkv-szektor számára a generációváltás. A rendszerváltáskor még a harmincas éveikben járó vállalkozók a következő években mennek nyugdíjba, és sok esetben a gyerekeik nem vállalkoznak az utódlásra; a cégek ötödénél ez nagy gond. A családi vállalkozások 30 százaléka éli túl az első generációváltást sikeresen az Egyesült Államokban, fele Olaszországban. A sikertelenség oka, hogy a vállalkozások tulajdonosai nem nevelik ki a következő menedzsmentet. Az egyszemélyes döntési mechanizmus jellemző, így a vezető nyugdíjba menetele megbéníthatja a céget – jelezte. Banai Ádám szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a kis cégek digitális oktatására, átalakítására is.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány azzal a céllal indította el gazdaságpolitikai konferenciasorozatát, hogy az elmúlt időszak, a magyar gazdaság eredményeit a „realitás talaján mutassa be”, és rávilágítson arra, hogy a magyar modell jól működik.
Forrás: MTI
