Bajnai államtitkára, Tordai Csaba lehet Karácsony jogi tanácsadója

A Gyurcsány- és Bajnai-kormány egyik államtitkára, Tordai Csaba tanácsadóként segítheti Karácsony Gergely munkáját – számolt be a Hír TV. Tordai neve a napokban a főjegyzői pozícióval kapcsolatban is felmerült már, Karácsony viszont a Hír TV-nek tagadta, hogy Bajnai bizalmasa lenne a befutó a posztra. A főpolgármester elárulta: tanácsadóként számít Tordaira, akit Magyarország egyik legjobb közjogászának tart – írta a Mandiner. Tordai Csaba egészen a 2010-es kormányváltásig a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjeként dolgozott, miután 2009. május 25-én az akkor még miniszter, ma már DK-s politikus Molnár Csaba nevezte ki erre a pozícióra. Tordainak ezt megelőzően komolyabb beosztásai is voltak: 2007. július 1-jétől 2008 februárjáig a Miniszterelnöki Hivatal jogi és koordinációs szakállamtitkára volt, azt követően pedig a MeH államtitkára lett.

Egy tizenegy éve hatálytalan rendelkezést csempészett vissza az Alkotmány szövegébe

Ahogy a fentiekből is kiderül, Tordai volt a felelős szerkesztő a Magyar Közlönynél 2009. október 23-án, amikor a Közlöny a rendszerváltás huszadik évfordulója alkalmából megjelentette az Alkotmány módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegét, valamint az Alkotmányt és annak módosításait oldalhű másolatban. Az egyébként szakmai szempontból bőven indokolható, hogy az évekig toldozgatott-foltozgatott Alkotmány szövegét az összes korábbi módosítással egységes szerkezetbe foglalva, szimbolikusan az állam hivatalos lapjában is közreadják. Tordai azonban egy súlyos szakmai hibát is elkövetett az Alkotmány szövegének megszerkesztésekor: egy, már évekkel azelőtt, 1998-ban hatályon kívül helyezett rendelkezést írt bele 2009-ben az akkori Alkotmány Magyar Közlönyben megjelent hatályos, egységes szerkezetbe foglalt szövegébe. A súlyos hibát a 2010-et követően alkotmányozó Fidesz-KDNP-többség javította csak ki. A kifogásolt rendelkezésnek egyébként a 2010-es kormányváltást követően, az alkotmányozási viták során lett jelentősége. A Tordai által visszacsempészett, már tizenegy éve hatálytalan szöveg ugyanis azt mondta ki, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.

Tordai hibáját hozta fel érvként az alkotmányozással szemben a Human Rights First

A hatálytalan rendelkezésre a 2010-es kormányváltást követően még egy nemzetközi jogvédő szervezet, a Human Rights First is hivatkozott, mondván, az Alkotmány a Magyar Közlönyben megjelent verziójában is benne van, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. A jogvédő szervezet ezzel próbálta a 2010-es kormányváltást követő alkotmányozás jogi alapjait, legitimációját megkérdőjelezni, mondván, nem volt meg az előkészítő határozat elfogadásához szükséges négyötödös többség, hiszen a Fidesz-KDNP-nek csupán kétharmada van a parlamentben. Ahogy az Alapjogokért Központ egy korábbi elemzése rámutat, a korábbi Alkotmány 1995. június 4. és 1998. június 17. között hatályos szövegállapota valóban tartalmazott olyan rendelkezést, miszerint az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. A rendelkezés viszont, ahogy a szövegből is kitűnik, nem egy új alkotmány elfogadására, hanem az azt előirányzó országgyűlési határozat elfogadására vonatkozott. Ráadásul a mondatot beiktató 1995-ös törvény második szakasza a jövőre nézve hatályon kívül is helyezte önmagát, amikor kimondta, hogy a törvény az 1994-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnésekor hatályát veszti – tehát 1998. június 18-ával. A jogalkotói szándék egyértelműen kitűnik az indokolásból is, az előterjesztők ugyanis kifejezetten rögzítették, hogy a négyötödös szabály csak a jelenlegi Országgyűlés megbízatási idejére alkalmazandó. Az 1998-as hatályon kívül helyezést követően a jogszabálytárak, jogszabálygyűjtemények és egyetemi tankönyvek is helyesen, a fent idézett paragrafus nélkül közölték az Alkotmány módosításokkal egybeszerkesztett, akkor hatályos szövegét. A négyötödös szabály tehát 2009-ben már tizenegy éve nem volt része a magyar közjogi rendszernek, amikor Tordai egy súlyos szerkesztési hiba folytán visszacsempészte azt az Alkotmányba.

Forrás, fotó: Mandiner

Helyreigazítás

A fenti cikk azt a valós tényt, hogy az Alkotmány 2009 októberében a Magyar Közlönyben közzétett, egységes szerkezetű szövegében hatályos rendelkezésként szerepelt annak a 24. § (5) bekezdése, abban a hamis színben tüntette fel, mint ha a Magyar Közlöny felelős szerkesztője, Tordai Csaba meghamisította volna az Alkotmány egységes szerkezetű szövegét, illetve abba egy nem hatályos rendelkezést visszacsempészett volna. A cikk elhallgatta azt a tényt, hogy magát az Alkotmány 24. § (5) bekezdését az egységes szerkezetű szöveg közzétételéig egyetlen alkotmánymódosító törvény sem helyezte hatályon kívül. A cikk valótlanul állította továbbá, hogy a jogszabálytárak az egységes szerkezetű közzétételt megelőzően is hatályos rendelkezésként szerepeltette az Alkotmány 24 § (5) bekezdését.