Ukrajnában vizsgálja a nyelvtörvényt a Velencei Bizottság küldöttsége
Ukrajnában folytat vizsgálatot az Európa Tanács Velencei Bizottságának szakértői küldöttsége a nyáron életbe lépett, sokat vitatott ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatosan – adta hírül vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál. A szakértői látogatás eredményeként a Velencei Bizottság véleményt készít a törvény végrehajtásáról, amelyet várhatóan decemberi ülésén fogad el a testület. A küldöttséget pénteken fogadta Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes. A külügyi tárca tájékoztatása szerint a diplomata a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a törvényt az ukrán alkotmánynak megfelelően fogadták el, külföldi országok tapasztalatai, valamint a Velencei Bizottság korábbi ajánlásai alapján.
Bodnar szavai szerint egy ilyen jogszabálynak az elfogadása nemcsak humanitárius szempontból volt fontos, hanem biztonsági szempontból is, az Ukrajnát Oroszország részéről érő, folytatólagos agresszió miatt. A miniszterhelyettes felhívta a küldöttség figyelmét arra, hogy Ukrajna őslakos népei és nemzeti kisebbségei számára anyanyelvük használatát a társadalmi életben, valamint jogaik szélesebb értelemben vett biztosítását egy, a nemzetiségi kisebbségekről szóló, új törvény határozza majd meg.
Ezt a jogszabályt a parlament elé kell terjeszteni
– tette hozzá.
Az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el az előző összetételű parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő május 15-én alá is írta. Zelenszkij május 20-án tette le a hivatali esküt, a parlamenti választást július 21-én tartották Ukrajnában. A törvény az aláírása után két hónappal, július 16-án lépett hatályba. Zelenszkij még áprilisban a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait.
Az MTI összefoglalását készítő Kovács Andrea a nacionalista, kisebbségellenes ukrán sajtó propaganda-mondatait visszhangozva teljesen érthetetlen módon azt emeli ki, hogy
a jogszabály ellen hevesen tiltakoztak főként a Moszkva-párti parlamenti képviselők, akik az alkotmánybírósághoz fordultak a jogszabály felülvizsgálatáért.
Miközben azt elfelejtette hozzátenni, hogy magyar parlamenti képviselők azért nem tiltakozhattak – nemhogy hangosan, hanem sehogy –, mert a nacionalista ukrán vezetés módszeresen ellehetetlenítette a kárpátaljai magyarság politikai képviseletét, titkosszolgálati, sőt, alvilági eszközök bevetésétől sem riadva vissza. Az MTI-s összefoglaló írója azért mellékesen azt is megemlíti, hogy
tiltakoztak ellene a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.
Érdemes volna az MTI vezető szerkesztőjének az objektivitásra és a magyar vonatkozások fontosságára felhívnia alkalmazottai figyelmét, a Velencei Bizottság ugyanis nem az orosz-ukrán konfliktus miatt vizsgálta a súlyosan aggályos törtvénytervezetet, hanem azért, mert több kisebbség, köztük a magyarok és a románok jelezték, hogy az ellehetetlenítés határára sodorja közösségüket az ukrán nacionalista politika.
Forrás: MTI; Vezetőkép: MTI
