Pesti Srácok

Vasárnap hajnalban kezdődik a téli időszámítás

Vasárnap hajnalban kezdődik a téli időszámítás

Október utolsó hétvégéjén idén is visszatérünk a normál időszámításra, vagyis véget ér a nyáron használt, egy órával előrébb tekert órákkal mért idő hét hónapja. Hivatalosan vasárnap hajnalban kell az időmérőket 3 óráról 2-re állítani, vagyis a hét utolsó napja 25 órából áll majd. Hosszabb-rövidebb szünetekkel egészen 1916 óta alkalmazzák Magyarországon az óraátállítás gyakorlatát.

A bevezetését energiamegtakarítási okokkal indokolták; az 1980 óta regisztrált adatok szerint megközelítőleg 4000 gigawattóra áramot spórolt az ország, vagyis mintegy ötheti átlagfogyasztását. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. emlékeztetett arra is, hogy az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. A megtakarítás a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik.

Ennek ellenére valószínűleg 2021 lesz az utolsó év, amikor állítgatjuk az óráinkat. Az Európai Bizottság tavaly javasolta egy közvélemény-kutatás eredményei alapján, hogy megszűnjön a gyakorlat az Európai Unió területén. Az eredeti elképzelés szerint az utolsó nyári időszámítás az idei lett volna, ám az Európai Parlament 2019. március 26-i szavazásán már a 2021-es céldátumot fogadták el. A tagállamok saját hatáskörükben dönthetik el, hogy melyik időszámításban maradnak, vagyis melyik időzónába szeretnének tartozni. Az utolsó átállás a nyári időszámításra mindenképpen 2021. március 28-án lesz, és nem is állnak vissza többé azok az országok, amelyek azt az időzónát választották a későbbi naplementével. Azok a tagállamok pedig, amelyek inkább a korábbi napfelkelte mellett döntenek, 2021 őszén végleg visszatérnek a téli időszámításhoz.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Mohai Balázs

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)