Pesti Srácok

A dolgozók teljesítményének objektív mérése segítheti a távmunka bevezetését

A dolgozók teljesítményének objektív mérése segítheti a távmunka bevezetését

A Magyar Távmunka Szövetség szerint a munkaadók akkor tudják sikeresen bevezetni a távmunkát vagy a rugalmas munkaidőt a munkatársak számára, ha megtalálják azokat az informatikai vagy más egyéb megoldásokat, amelyek segítségével objektívan mérhető a dolgozók teljesítménye.

Forgács Tamás, a szövetség elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményben kifejtette: bár a rugalmas munkarend és a távmunka a jövő, sőt, már a jelen foglalkoztatási formája is, nem szabad figyelmen kívül hagyni számtalan előnye mellett a kockázatait sem. Példaként említette az adatbiztonság kérdését, hiszen egy adott munkahelyen megoldott a számítógépek védelme, de mindez az otthoni munkavégzésnél már nem minden esetben garantált. Megjegyezte azt is, hogy a dolgozók teljesítményének megfelelő mérése nélkül a munkaadónak akár azzal is számolnia kell, hogy a munkavállaló nem végzi el feladatát.

A közlemény idézi Paulovics Éva, a Jobsgarden munkaerő-közvetítő ügyvezetőjét, aki elmondta: legfrissebb országos felmérésükben 450 munkavállaló és 200 munkaadó véleményét kérdezték meg a rugalmas munkavégzésről. A vizsgálatból kiderült, hogy a fiatalok, de akár az idősebb generáció is keresi azokat a munkahelyeket, ahol lehetőség van irodán kívüli munkavégzésre, ami nagyobb rugalmasságot biztosít számukra azáltal, hogy ők maguk oszthatják be a munkaidejüket. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a távmunka szélesebb körű elterjedését és dinamikusabb bővülését a bizalmatlanság és előítéletek akadályozzák Magyarországon. Azoknak a cégeknek a 70 százaléka például, ahol most sincs lehetőség a távmunkára, nem is tervezik annak bevezetését. A Jobsgarden szerint ennek elsődleges oka, hogy az adott vállalatoknál nem bíznak a munkatársakban, aggódnak a vezetői kontroll elveszítésétől: tudni akarják, ki, mikor, mit csinál, mennyit van egy nap a gép előtt, valóban dolgozik-e, amikor nem látják.

Forrás: MTI; Fotó: MTI (illusztráció)

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.