Pesti Srácok

"A tájékozatlanság olyan elképesztő fokú, mintha a hallgató egy magyarul beszélő külföldi lenne"

"A tájékozatlanság olyan elképesztő fokú, mintha a hallgató egy magyarul beszélő külföldi lenne"

"Sajnos a nemzetállam-ideával a kormány homokra építkezik: a Z-generáció már egyáltalán nem lesz fogékony a nemzettudatra, a nemzeti érzésre és a sokat emlegetett hazaszeretetre" – nyilatkozta Tózsa István, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Demokrata szerdai számában megjelent interjúban. Saját, egyetemi hallgatók körében végzett nemzeti identitás-kutatásaira alapozva elmondta: "a tájékozatlanság olyan elképesztő fokú, mintha a hallgató egy magyarul beszélő külföldi lenne".

Tózsa István, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Demokrata szerdai számában megjelent interjúban elmondja: 2014-ben indította el a hungarikumok és nemzeti örökségtervezés elnevezésű tantárgyat a Corvinus Egyetemen, amelynek során rendszeresen teszteli hallgatói nemzeti műveltségét. Mint hozzáteszi, a hallgatóinak alapvető, korábban elképzelhetetlen hiányosságaik vannak. Nem ismerik a tájegységeket, a hungarikumokat, a köztéri szobrokat, festményeket, műemléki épületeket.

– fogalmaz, hozzátéve:

PestiSracok facebook image

Az egyetemi tanár elmondja: a nemzeti identitásnak három szintje van, a kognitív identitás pedig azt jelenti, hogy mit tud az ember az adott nemzetről, amelynek a tagja, mennyire vonzódik a nemzetéhez. Vizsgálatai szerint az alapszakos hallgatók magyarságtudata 15-21 százalék, a mesterszakos kontrollcsoporté pedig 33. A tudásszint évről évre folyamatosan romlik. Kiemeli: ez a folyamat "komoly akadálya lehet a magyar állam tudatos nemzetállam-építési és erősítési tervének".

– hangsúlyozza.

A teljes interjú a Demokrata szerdai számában olvasható.

Fotó: uni-nke.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.