Pesti Srácok

Az ellenzék is belátta: szükség van az új centrumkórházra

Az ellenzék is belátta: szükség van az új centrumkórházra

Ha reális lehetősége adódik, leállítja a Dél-budai Centrumkórház beruházását, és helyette a Szent Imre Kórházat fejleszti – fogadkozott még októberben László Imre, a Gyurcsány-párt egészségpolitikusa, Újbuda polgármestere. A politikus most visszavonulót fúj – írja a Magyar Nemzet.

– mondta tegnap László Imre (DK) XI. kerületi polgármester. Ugyanő október végén még pazarlónak és feleslegesnek tartotta a centrumkórház létrehozását. Akkor kijelentette: ha reális lehetősége adódik, leállítja a beruházást, és helyette a Szent Imre Kórházat fejleszti. Mint mondta, a főpolgármesterrel, Karácsony Gergellyel karöltve le szeretne ülni tárgyalni a kormánnyal, hogy jóval kevesebbe kerüljön a kórházfejlesztés, mint az eredeti tervek szerint. A szuperkórház tervét paradox módon kezdettől fogva ellenző László Imre egyébként a Gyurcsány-párt egészségpolitikusa, aki korábban több esetben is követelte a kormánytól az egészségügy fejlesztését, a fővárosi kórházak modernizációját. Az önkormányzati kampányban szexuális zaklatással megvádolt polgármester tegnap ehhez képest már visszakozott; szerinte a kormány rá és Karácsony Gergely főpolgármesterre hivatkozva azt a látszatot kelti, mintha miattuk kellene leállítani a kerület Dobogó városrészébe tervezett szuperkórház beruházását, amelyből – egyébként – még egyetlen kapavágás sem valósult meg.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta a DK-s politikus. László Imre ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a tervek szerint a szuperkórház 250 milliárd forintba kerül, ezt az összeget pedig racionálisabban is fel lehetne használni: például ötvenmilliárdból a Szent Imre Kórház sokprofilú intézménnyé válhatna, kétszázmilliárdból pedig a jelenleg méltatlan körülmények között működő Szent János Kórház területén épülhetne egy minden igényt kielégítő új budai egészségügyi központ.

Mint arról a Magyar Nemzet már beszámolt, az 1,2 millió ember ellátásáért felelős Dél-budai Centrumkórház (DBC) a tíz év alatt hétszázmilliárd forint forrásból gazdálkodó Egészséges Budapest program segítségével épülne fel a XI. kerületben, az M1-es és M7-es autó­pálya közös szakasza mellett. Bedros J. Róbert, a DBC miniszterelnöki megbízottja korábban lapunknak úgy fogalmazott: a leendő centrumkórház nem lehet meg a legmagasabb színvonalú géppark és informatikai eszközök nélkül, hiszen ezek segítik a betegségek elleni küzdelmet, lerövidítik a betegutakat és a gyógykezelések időtartamát is. Bedros J. Róbert arról is beszélt, hogy a jelenleg zajló egészségügyi reformnak, a fővárosi kórházfejlesztéseknek és a centrumkórház létrehozásának köszönhetően nemcsak külföldről, de a bizonytalan státusú magánszolgáltatóktól is mind többen térnek majd vissza a magyar közegészségügybe.

– fogalmazott.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.