Pesti Srácok

Az ENSZ adatai szerint már több, mint háromezer halálos polgári áldozata van a Donyec-medencei válságnak

Az ENSZ adatai szerint már több, mint háromezer halálos polgári áldozata van a Donyec-medencei válságnak

Az ENSZ szerint a több, mint öt éve tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktusban már több, mint 3,3 ezer polgári személy vesztette életét – közölte az UNIAN ukrán hírügynökség vasárnap, a világszervezet által a Twitteren közzétett adatokra hivatkozva.

A 2014 tavaszán kirobbant válság kezdete óta mintegy 9 ezer civil sérült meg. A világszervezet adatai szerint 1,3 millió ember vált úgynevezett belső menekültté, azaz ennyi ember kényszerült elhagyni az otthonát és Ukrajna más térségébe költözni, valamint 3,5 millióan szorulnak szociális segítségre. Az ENSZ ezen túlmenően rámutatott arra, hogy a konfliktus övezetében kialakult egy 427 kilométer hosszú "ütközővonal", amely elzárta a helyi lakosokat az alapvető szolgáltatásoktól. Az ENSZ Közgyűlés szeptember végén tartott ülésszakán mondott beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök emlékeztetett arra, hogy a világszervezet adatai alapján a kelet-ukrajnai válság összes halálos áldozatának (civileknek és katonáknak) a száma már meghaladta a 13 ezret, a sérülteké pedig mintegy 30 ezer.

Közben vasárnap az ukrán Egyesített Erők Parancsnoksága közölte, hogy a frontvonalnál lévő, Luhanszk megyei Zolote településnél, ahol pénteken befejeződött a csapatok egymástól két kilométerre történő eltávolítása, megkezdődött a csapatszétválasztási folyamat második szakasza is, azaz hozzáláttak az erődítmények elbontásához és a kiürített terület aknamentesítéséhez. A tervek szerint az aknamentesítést november 9-ig elvégzik, az erődítmények lebontásával november 25-ig végeznek. Az ukrán csapatok hátrébb vonulása miatt az eddig ukrán ellenőrzés alatti Katerinyivka falu az úgynevezett "szürke zónába" került. A településen jelenleg 150-en laknak, köztük hét gyermek. Egyelőre senki nem jelezte közülük, hogy el kívánja hagyni a falut. A településen most katonák és rendőrök járőröznek, és mentőszolgálat tart ügyeletet, valamint a lakosoknak a járási ukrán vezetés a rendőrséggel együttműködve rendszeresen szállít kenyeret – számolt be az ukrán 24-es tévécsatorna.

A nyáron Luhanszk megyében Sztanicja Lunaszkánál hajtottak végre először csapatszétválasztást. Ezt követően október 1-jén a minszki összekötő csoportban megállapodtak arról, hogy megkezdik a csapatszétválasztást Zoloténél, és Donyeck megyében Petrivszkénél is. Később Moszkva az újabb normandiai formátumú – azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – csúcstalálkozójának feltételéül is szabta ezt. Pénteken azonban Kijev közölte, hogy Petrivszkénél egyelőre nem tudják elkezdeni a tervezett időpontban, azaz november 4-én a folyamatot, mert újabb tüzérségi támadás érte a térséget.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Getty Images

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.