Pesti Srácok

Csökken a Németországba érkező menedékkérők száma, de idén is közel 150 ezer kérelmet adhatnak be a migránsok

Csökken a Németországba érkező menedékkérők száma, de idén is közel 150 ezer kérelmet adhatnak be a migránsok

Az idén is csökkenhet a Németországba érkező menedékkérők száma – erről a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) vezetője beszélt egy vasárnapi lapinterjúban.

Hans-Eckhard Sommer a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban elmondta, hogy az idén eddig mintegy 110 ezer menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, és arra számítanak, hogy az év végére 140-145 ezer között lesz az új kérelmek száma, ami azt jelenti, hogy folytatódik a 2016-ban kezdődött csökkenés. A BAMF ugyan fel tud dolgozni ennyi kérelmet, de még mindig túl sok ember próbál bevándorolni Németországba a menekültügyi rendszeren keresztül.

– fejtette ki a szakember. Az elutasított menedékkérők hazajuttatásának nehézségeivel kapcsolatban kiemelte, hogy valamennyi európai országban vannak gondok, amelyek egyik fő oka az, hogy a származási országok nem hajlandóak visszafogadni állampolgáraikat.

PestiSracok facebook image

– húzta alá a BAMF vezetője, megjegyezve, hogy az elutasított menedékkérők kitoloncolásában, hazajuttatásában sokat javult a német hatóságok hatékonysága. Arról is szólt, hogy a menedékjogi kérelmek elbírálásában is történt előrelépés. Az átlagos átfutási idő a kérelmek legnagyobb részénél 3,1 hónap, azonban a bonyolultabb eseteknél jóval több időre van szükség, így valamennyi kérelmet együttvéve 6 hónap az átlag.

– fejtette ki a 7000 főt foglalkoztató szövetségi hatóság tavaly nyáron kinevezett vezetője.

A nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett Németországba. Az újonnan érkezők száma 2016-ban 280 ezerre süllyedt. Egy évvel később, 2017-ben mintegy 222 ezer, 2018-ban pedig 185 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be a BAMF-hoz.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.