Dancila "román szíve" és Iohannis "normális Romániája" közül választanak a hétvégén
A külföldi választókörök megnyitásával pénteken megkezdődik a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyben a "román szív" jele alatt induló Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő és a "normális Románia" megteremtését ígérő, újabb mandátumra pályázó Klaus Iohannis jelenlegi államfő közül kell elnököt választania a következő öt évre Románia több, mint 18 millió szavazópolgárának.
Az elnökválasztás első fordulójában Iohannis, a néhány hete kormányra került jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje nyert az érvényes voksok 37,8 százalékával. Viorica Dancila volt miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke akkor a szavazatok 22,3 százalékát szerezte meg. A versenyben maradt két jelölt közül az győz, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét. Dancila a "románokat tisztelő", számukra nemzetközi tisztelet is kivívó, "román szívű" államfő akar lenni, akinek a kampányában jelentős hangsúlyt kapott a nemzeti büszkeség, ezzel is arra utalva, hogy – szász evangélikus – ellenfele nem román, nem ortodox, vagyis idegen. Dancila – az első nő, aki kormányfői tisztséget töltött be Romániában – egyfajta mindenkiről gondoskodó anyaként készül az államfői tisztségre, és főleg az elesettek, a szociális védelemre szorulók szavazataira számít. Iohannis egy vállalkozóbarát, a közös európai értékeket tiszteletben tartó, a kommunista örökséggel végképp szakító, a modernizálás útjára lépő "normális Románia" ígéretével kampányolt. Olyan ország felépítéséhez kérte a választók támogatását, amelyben az állam nem uralkodik polgárai felett, hanem szolgálja őket, és amelyben a törvényeket mindenkinek be kell tartania.
A két jelölt választási programjáról azonban vajmi keveset tudhattak meg a román választók, mivel az első forduló előtti kampányt a hetekig elhúzódó kormányválság árnyékolta be, a második forduló előtt pedig szinte kizárólag azzal foglalkozott a média, hogy miért nem hajlandó Iohannis nyilvános vitát folytatni kihívójával, és milyen egyéb rendezvénnyel próbálják pótolni a jelöltek az elmaradt tévévitát. A PSD elnöke számára idén már az sikernek számított, hogy bejutott a második fordulóba. Elemzők szerint Iohannisnak is kényelmesebb ellenfél Dancila, mint amilyen az internet-nemzedék támogatására építő, rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna lett volna, hiszen Iohannis pártjának, az európai néppárti tagsággal rendelkező PNL-nek most nem érdeke az USR-rel csatázni, hiszen nagy valószínűséggel a jövő évi parlamenti választások után is rászorul majd támogatására. Iohannis büszkén jelentette: első ötéves mandátuma idején az államfői jogkörök birtokában sikerült megakadályoznia, hogy a PSD – néhány bűnöző megmentése érdekében – maga alá gyűrje az igazságszolgáltatást, és sikerült "Európában tartania" Romániát. A Iohannis-PSD szembenállás hangsúlyozása Dancilának is megfelelt: ő diktatórikus hajlamú, minden hatalmat magának követelő, a PSD-sek "kiirtására" keresztes hadjáratot hirdető zsarnokként festette le ellenfelét, akit csak a PSD-jelölt körüli összefogás fékezhet meg. Az elnökválasztás második fordulójában a romániai elemzők a 15 százalékpontos előnnyel induló Iohannis sima győzelmére számítanak, annál is inkább, mert a jobbközép pártok versenyből kiesett elnökjelöltjei is mögötte sorakoztak fel, és a többiek sem biztatták választóikat arra, hogy Dancilát támogassák. Iohannis legfőbb ellenfele az esetleges érdektelenség lehet: már az első fordulóban is elmaradt a részvétel a szokásostól, és ha a "lefutott meccs" tudatában a jobboldali szavazók nem járulnak az urnákhoz a második fordulóban, az jóval a reális támogatottsága fölé emelheti a fegyelmezett szavazótáborral rendelkező PSD eredményét, ahogyan a 2016-os parlamenti választásokon is történt.
Az elnökválasztás első fordulójában 3,9 százalékos eredményt elérő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott, hogy miután a versenyben maradt elnökjelöltek egyike sem kereste meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, az RMDSZ hívei belátására bízza, hogyan szavaznak, csak azt kéri tőlük, hogy éljenek választójogukkal. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor hozzátette: "összes elégedetlensége és haragja ellenére" ő maga az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó Klaus Iohannisra fog szavazni.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók belföldön bármelyik településen, külföldön pedig a román külképviseletek által berendezett szavazókörök bármelyikében leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára. Az idei elnökválasztás egyik legfőbb újdonsága az, hogy a külföldi választókörökben nemcsak a hazai voksolás dátumaként kijelölt november 24-én, hanem pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők. A külföldi szavazókörök pénteken helyi idő szerint 12-től 21 óráig, szombaton és vasárnap (akárcsak Romániában) 7-től 21 óráig tartanak nyitva. Szombaton reggel 7-től kampánycsend lép életbe. A voksolás vasárnap mindenütt helyi idő szerint 21 órakor ér véget. Az elnökválasztásokon több közvélemény-kutató cég készít országos becslést a szavazófülkéből kilépők megkérdezése (exit poll) alapján. A becslést a vasárnap esti urnazáráskor, romániai idő szerint 21 órakor ismertetik.
Forrás/fotó: MTI
