Javította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzéseit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Idén várhatóan lassul, jövőre valamelyest gyorsulhat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi területéhez tartozó gazdaságok növekedési üteme a pénzintézet szerdán, Londonban ismertetett átfogó őszi előrejelzése szerint. A bank ugyanakkor jelentősen javította a magyar gazdaság idei növekedésére adott prognózisát, és kisebb mértékben jövő évi magyar előrejelzését is emelte.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni hitelintézet a magyar gazdaságban idén 4,6 százalékos, 2020-ban 3,1 százalékos növekedéssel számol. Az EBRD 0,9 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék (GDP) idei egész évi növekedésének ütemére adott becslését májusban kiadott előző előrejelzéséhez képest, abban a prognózisban ugyanis még 3,7 százalékos magyarországi növekedési becslés szerepelt 2019-re. A magyar gazdaság jövő évi növekedésére szóló előrejelzését a bank 0,2 százalékponttal emelte a májusi jelentésben 2020 egészére valószínűsített 2,9 százalékról.
Az EBRD Londonban ismertetett 40 oldalas új előrejelzése a közép-európai és a balti EU-térség egészében az idén átlagosan 3,7, jövőre 3,2 százalékos növekedést valószínűsít, egyaránt 0,1 százalékponttal lassabbat a májusi becslésnél. Kiterjesztett tevékenységi területének egészében – amelybe öt arab gazdaság is beletartozik – a bank 2,9, illetve 3 százalékos átlagos növekedést vár 2019-ben és 2020-ban, mindkét évre 0,1 százalékponttal lassabbat a májusi regionális jelentésben szereplő prognózisnál.
Az EBRD szerint a működési térség növekedési lassulásának fő tényezői között van az euróövezet növekedési teljesítményének gyengülése és a világkereskedelemben érzékelhető lendületvesztés. Az EBRD-régió 2020-ra várható valamelyes növekedési kilábalását ugyanakkor az orosz és a török gazdaság élénkülése hajtja majd – áll a bank szerdán, Londonban bemutatott őszi előrejelzésében. Az EBRD-jelentés kiemeli, hogy a közép-európai és a balti EU-gazdaságok növekedése továbbra is meghaladja a hasonló fejlettségű többi feltörekvő gazdaság átlagát. A bank számításai szerint a 2014-2019-es időszakban a közép-európai és a balti EU-térség fejenkénti hazai összterméke évente átlagosan 1,6 százalékponttal gyorsabban bővült az összehasonlítható jövedelmű egyéb feltörekvő gazdaságok GDP-növekedésénél. Ez a túlteljesítés az EBRD szerint ráadásul nagyobb mértékű a 2000-es években, a globális pénzügyi válság előtti "boom" idején mértnél, amikor a térség jövedelmi szintje alacsonyabb volt, az összehasonlítható feltörekvő gazdaságok – különösen az ázsiaiak – pedig a jelenleginél gyorsabban növekedtek. A bank számításai alapján a közép-európai és a balti EU-gazdaságok növekedési előnye akkoriban 1 százalékpont körüli volt éves átlagban.
Az EBRD-jelentés kiemeli ugyanakkor azt is, hogy az európai feltörekvő gazdaságok erőteljesen ki vannak téve a globális – különösen a németországi – autóipari szektorban mutatkozó gyengeségeknek. A bank megállapítja, hogy lakosságarányosan számolva Szlovákia a világ legnagyobb autógyártó gazdasága: a szektor a szlovák exportnak több, mint a negyedét, a szlovák gazdaság bruttó termelésének csaknem 15 százalékát adja. A térség többi gazdasága is erősen függ az autóipartól: az Audi győri üzeme önmagában a teljes magyar export 9 százalékát teljesíti – áll a szerdai EBRD-jelentésben. A bank szerint éppen ezért a német autóipar aktivitásának esetleges további lanyhulása, vagy az európai autókra kilátásba helyezett amerikai importvámok bevezetése a közép-európai EU-gazdaságok kilátásait terhelő fő kockázat. Az amerikai kormány által az EU-ból érkező autóimportra fontolóra vett vámok 19 milliárd dollárnak megfelelő értékű német exportot, valamint 3 milliárd dollár értékű szlovákiai személygépkocsi-kivitelt érinthetnek – áll az EBRD szerdán ismertetett elemzésében. A bank szerint azonban a magyar gazdaság növekedése a német autóiparral kapcsolatos aggályokkal együtt is várhatóan igen erőteljes marad idén. A tavalyi 5,1 százalékos és az EBRD által 2019-re várt 4,6 százalékos GDP-növekedés fő hajtóereje a beruházások gyorsuló növekedése és a háztartások folyamatosan erős fogyasztása – áll a jelentésben. Az EBRD szerint a jövőre várható lassulást is részben ellensúlyozza a hazai kereslet, amelyet a vállalati szektorba irányuló hitelkiáramlás kétszámjegyű növekedése és a szintén erőteljes bérnövekedés hajt.
Forrás: MTI
