Pesti Srácok

Kásler: Orvostörténeti jelentőségű a Magyar Onkológusok Társaságának elmúlt hatvan éve

Kásler: Orvostörténeti jelentőségű a Magyar Onkológusok Társaságának elmúlt hatvan éve

Orvostörténeti jelentőségű a Magyar Onkológusok Társaságának (MOT) elmúlt hatvan éve, és a magyar onkológia olyan helyet foglalt el a tudomány világában, ami a szép remények beváltását jelentette – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten.

Kásler Miklós onkológus professzor a MOT XXXIII. kongresszusának jubileumi díszelőadásán úgy fogalmazott: a magyar onkológusok mindent meghonosítottak, ami a kor színvonalának megfelelő volt mind a diagnosztikában, mind a gyógyításban. A miniszter ide sorolta az 1993-ban megalkotott nemzeti rákkontroll-programot, azt, hogy kialakultak az ellátási szintek, összeállították az onkoterápia és diagnosztika irányelveit, létrejöttek az egyetemeken az onkológiai tanszékek, kötelező tárgy lett az onkológia és a nemzetközi kapcsolatok is kiszélesedtek. Mint fogalmazott, kedvező pozícióban van ez a szakterület, azonban – mondta – megállni nem lehet, és mindig abba az irányba kell lépni, amit a korszellem diktál.

– emelte ki. Kásler Miklós szerint az elmúlt hatvan évben elért eredmények tették lehetővé azt, hogy huszonegy ország részvételével megalakuljon a Közép-kelet-európai Onkológiai Akadémia, amellyel tovább nyílnak a lehetőségek az onkológiai kutatás, gyógyítás és diagnosztika területén. A miniszter kitért arra, hogy az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) is jó lehetőség az onkológiai területek fejlesztéséhez, és a rendszer által kínált telemedicina lehetőségeit a betegek is élvezhetik. A kongresszus résztvevőihez szólva azt mondta: ne az egészségügyi szolgáltatás, hanem a lelkesedés, a szív, a klasszikus orvosi mentalitás határozza meg az életüket és a bizalmon alapuló orvos-beteg viszony.

PestiSracok facebook image

A MOT november 28-30-án tartja XXXIII. országos kongresszusát a Pesti Vigadóban; a kiemelt témák között szerepel többek között a molekuláris diagnosztika, a képalkotó diagnosztika újdonságai, a sebészi onkológia, a korszerű sugárterápiák, és az alapkutatás és klinikai kutatás kapcsolata.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.