Pesti Srácok

Mexikó menedéket kínál Evo Morales boliviai elnöknek, aki állítja, hogy puccsot hajtottak végre ellene

Mexikó menedéket kínál Evo Morales boliviai elnöknek, aki állítja, hogy puccsot hajtottak végre ellene

Mexikó menedéket ajánl Evo Morales bolíviai elnöknek, aki vasárnap jelentette be a lemondását, miután a fokozódó tiltakozásokban három ember meghalt, négyszázan pedig megsebesültek. A mexikói külügyminiszter világossá tette, hogy a demokrácia mellett állnak és a puccsot elfogadhatatlannak tartják. Evo Morales mellett több latin-amerikai politikus is kiállt. A bolíviai elnök vasárnap este a közösségi médiában jelenette, hogy törvénytelen elfogatóparancsot adtak ki ellene, de a bolíviai rendőrség ezt cáfolta.

A hetek óta forrongó andoki országban vasárnap gyorsultak fel az események, miután az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Evo Morales előbb közölte, hogy választást írnak ki; pár órával később a kormány több minisztere és a képviselőház, a szenátus elnöke, végül maga Morales is bejelentette lemondását. Vladimir Yuri Calderón bolíviai rendőrfőnök ezzel szinte egyidőben tudatta, hogy az ügyészség utasítása alapján őrizetbe vették María Eugenia Choquét, a választási törvényszék vezetőjét, akit az októberi elnökválasztáson tapasztalt szabálytalanságok miatt akarnak felelősségre vonni.

Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter 20 bolíviai tisztségviselőt és képviselőt fogadott a La Paz-i nagyköveti rezidencián. Kijelentette, hogy politikai menedéket kínálnak Evo Moralesnek.

PestiSracok facebook image

– írta a miniszter a Twitter mikroblogon. Több latin-amerikai baloldali politikus is kiállt Morales mellett és puccsot emlegetett. A szintén baloldali Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök elismerését fejezte ki Moralesnek, aki "inkább lemondott, mint hogy erőszaknak tegye ki a népét". Nicolás Maduro venezuelai elnök azt írta, kategorikusan elutasítja az "elnöktestvére", Morales ellen végrehajtott államcsínyt. Hasonló közleményt tett közzé a kommunista Kuba vezetése is, amely határozottan elítélte a "puccsot" és szolidaritásáról biztosította "Evo Morales elnöktestvért". Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter emellett globális mozgósításra szólított fel "Evo életéért és szabadságáért". A december 10-én hivatalba lépő, megválasztott argentin elnök, Alberto Fernández szintén arról írt a Twitteren, hogy erőszakos civilek, meghátráló rendőrök és tétlen katonák asszisztálásával államcsínyt követtek el Morales ellen.

Evo Morales helyi idő szerint vasárnap este közölte, hogy "törvénytelen" elfogatóparancsot adtak ki ellene, a házát pedig "erőszakos csoportok" támadták meg.

– fogalmazott Twitter-bejegyzésében. Állítja, hogy puccsot hajtottak végre ellene, és akik ezt tették, "elpusztítják a jogállamot".

Luis Fernando Camacho, az ellenzék egyik vezetője pár perccel korábban szintén arról írt a Twitteren, hogy Morales ellen elfogatóparancsot adtak ki, és a katonaság és a rendőrség is keresi a volt elnököt. Nem sokkal később a bolíviai rendőrség hivatalosan cáfolta Morales állítását, és közölték: nincs érvényben elfogatóparancs a volt elnök ellen.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/AP/Juan Karita

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.