Pesti Srácok

Nem enged a kisebbségeket sértő nyelvtörvényből Kijev

Nem enged a kisebbségeket sértő nyelvtörvényből Kijev

Kijev nem fogja eltörölni sem a 2017-es oktatási törvényt, sem az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt, de kész az egyenrangú párbeszédre és a megállapodásra Magyarországgal – jelentette ki Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes a Szevodnya című ukrán lapnak adott, pénteken publikált interjúban –írja a Magyar Nemzet.

A tisztségviselő a távirati iroda szerint emlékeztetett arra, hogy Ukrajna maga kérte az Euró­pa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalását az oktatási törvényről, és mostanra a testület hét ajánlásából hatot már végre is hajtott. Az utolsót – a magániskolákra vonatkozót – a középszintű oktatásról szóló törvényben rendezi, amelyet első olvasatban a parlament már elfogadott, és reményei szerint még ebben a hónapban véglegesen jóváhagy. A nyelvtörvény vizsgálatát nemrégiben szintén megkezdte a Velencei Bizottság; állásfoglalása decemberre várható. Bodnar emlékeztetett arra, hogy Kijev készül egy kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt is elfogadni, amelynek kidolgozásába szavai szerint be akarják vonni az ukrajnai nemzeti kisebbségi közösségek képviselőit. Arra a kérdésre, hogy mit tesz akkor Kijev, ha a feltételek teljesítése ellenére Budapest tovább blokkolja Ukrajna és a NATO kapcsolattartását, a miniszterhelyettes kijelentette: Ukrajna számára a NATO-val való kapcsolat straté­giai jelentőségű.

fogalmazott a politikus.

PestiSracok facebook image

Az oktatási törvényt Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azért kifogásolták, mert a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól kezdve a tárgyak többségénél elrendeli az ukrán nyelven való oktatásra való áttérést. A kisebbségi ügyekre mindig nagyon érzékeny ellenzéki pártok továbbra sem nyilvánultak meg az ügyben.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.