Tombol a szélsőbalos terror Németországban
Tizenhat rendőr sérült meg a hétvégén Berlinben egy szélsőbaloldali tüntetésen, amikor huligánok kövekkel, palackokkal és útjelző táblákkal támadtak rájuk. A statisztikák szerint 2018-ban csak a német fővárosban 317 támadás történt rendőrök és rendőrségi épületek ellen, túlnyomó részt baloldali és zöld tüntetéseken – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. Németországban a szélsőbaloldali erőszak nem számít új jelenségnek: már a '60-as évek végének diákmozgalmai óta jelen van, a '80-as évektől viszont alábbhagyott, azonban az utóbbi bő évtizedben, részben a gazdasági válság miatt ismét felerősödött – számol be az Origo.
A berlini rendőrség kedden fotókat tett közzé honlapján azokról a rendőrsisakokról, amelyek a hétvégi tüntetések során sérültek meg.
A képeken jól látható, hogy a speciális fejvédők külső rétege megrepedt vagy eltört. Múlt hétvégén 16 rendőr sérült meg Berlinben egy radikális baloldali tüntetés során, amikor huligánok kövekkel, italos palackokkal és útjelző táblákkal támadtak a rendfenntartókra. A német rendőrszakszervezet (GdP) közleménye szerint néhány kollégájuk élete csupán a vakszerencsén múlt. A bűnügyi statisztikák szerint 2018-ban csak Berlinben 317 támadás történt rendőrök és rendőrségi épületek ellen, ami 8,2 százalékkal több, mint az előző évben volt. A támadásokat magukból kivetkőzött szélsőségesek – a német fővárosban jellemzően baloldali és zöld tüntetők – követik el. Kurt Wansner kereszténydemokrata szenátor kifejtette: elvárja a berlini városvezetésben többségben lévő baloldali és zöldpárti politikusoktól, hogy határolódjanak el a baloldali erőszakos cselekményektől, és támogassák a rendőrséget munkájában – számolt be a Berliner Zeitung. A GdP szerint kollégáik általában 48 órát vannak szolgálatban egy héten (a szokásos 41 óra helyett). Különleges esetekben – például bejelentett tüntetések, koncertek vagy sportesemények biztosítása miatt – a heti szolgálati idő akár 60 órára is emelkedhet, de olyan is előfordult már, hogy egyes rendőrszázadok 68 órás bevetésen voltak, ami felveti a német munkajogi törvények megsértését.
Közben Ausztriában szerdán tárgyalja egy bécsi bíróság annak a német klímatüntetőnek az ügyét, aki még május 31-én vett részt a bécsi zavargásokban. Anselm Schindler azért perelt be három rendőrt, mert állítása szerint a fejét a rendőri intézkedés során egy busz kerekei alá nyomták, majd megbilincselték, és német útlevele ellenére bent tartották éjszakára a rendőrőrsön. A férfi azt is állította, hogy a rendőrök „eltörték a kezét", amit azonban a bécsi rendőrség közleményében kategorikusan cáfolt. Mint írták, a férfit letartóztatása után azonnal orvosi vizsgálatnak vetették alá, amely semmilyen sérülést nem állapított meg.
Folyamatos Németországban a szélsőbaloldali erőszak. A szélsőségesek központja Németországban az erősen balos főváros, Berlin. A berlini szélsőbaloldali, anarchista mozgalmak főhadiszállása a '90-es évek óta a friedrichshaini ház – amelyet a címe után Riager 94-nek (R94) neveznek –, és a német rendőrség már többször megpróbálta – sikertelenül – felszámolni.
Az utóbbi években a szélsőbaloldali vandálok egyik kedvenc célpontjává a bevándorlásellenes AfD politikusai és aktivistái váltak. A hatóságok, amikor a szélsőségesek AfD-s politikusokat támadnak meg, általában nem lépnek fel velük szemben kellő hatékonysággal, ami még inkább felbátorítja a szélsőbaloldaliakat, főleg annak az anarchista és antifa ágát arra, hogy bármit megtegyenek a számukra nem szimpatikus jobboldali politikusokkal. Tavaly márciusban az AfD a Baden-Württemberg-i Heidenheimben tartott pártnapokat, a szélsőbaloldaliak pedig akkor támadták meg a szervezet helyi sajtósának, Thilo Riegertnek a házát és az autóját. Az AfD sajtósa szerint a szélsőségesek mintegy 5 ezer eurós kárt okoztak neki.
Az esettel kapcsolatban a német hatóság hozzáállását még jobban Ralf Özkara, az AfD heidenheimi elnöke foglalta össze, akinek a véleménye alapján a német kormány a bal szemére vak, mert az ilyen esetek felett mindig szemet hunynak, pedig ezek a támadások kikezdik a demokráciát. A 2015-ös migránsválság kezdete óta Németországban egyre gyakoribbak az összecsapások a már több évtizede ott élő törökök és a nagyobb részt újonnan érkezett kurd migránsok között. A 2015 óta menedékjogot kért migránsok harmada egyébként kurd, akik a militarista antifasiszta, szélsőbaloldali hagyományaikat új hazájukba is magukkal vitték. A szíriai polgárháborúba beavatkozó török elnök, Recep Tayyip Erdoğan iránti gyűlöletüket néha úgy fejezik ki, hogy német szélsőbaloldaliakkal együttműködve megtámadnak török kulturális, illetve vallási központokat. 2018 márciusában például kurd migráns antifasiszták Molotov-koktélokkal dobáltak meg egy török mecsetet.
A külföldi és belföldi szélsőbaloldaliaktól nem áll távol a globalizációellenesség sem. Németországban a szélsőbaloldali, anarchista és antifasiszta mozgalmak legdurvábban a 2017 júliusában rendezett hamburgi G20 csúcstalálkozó elleni tiltakozásukon mutatták ki a foguk fehérjét, amikor nagyjából 50 ezren törtek-zúztak a kikötővárosban.
Az anarchisták még a rendőrség szóvivőjét is megtámadták. Miután véget értek az események, a város más pontjain rontottak rá a hatóságok embereire, és gyújtogatni kezdtek.
Forrás: V4NA, Origo
