Tordai kétségek közt, avagy az ellenzék semmi a botránypolitizálás nélkül
Tordai Bence, a Nokia és az Ericsson önkéntes értékesítési menedzsere (fotó: MTI/Soós Lajos)
Tordai Bencét kétségek gyötrik. Mindenki kedvenc ellenállója erről az ATV-nek beszélt, amikor eljött nála a felismerés: az ellenzék csak azért van még jelen a közbeszédben, mert megélnek a botránypolitizálás farvizén. A baráti safe space-be húzódva kijelentette azt is, hogy jelentéktelen lenne az ellenzék a parlamentben trágárkodás és botránypolitizálás nélkül. Igaz, a tényen ez a két irányvonal sem sokat változtat. Hogy mindezt miért ismerte be? Kivételesen nem saját agitátori tevékenységének elismerését kívánta; helyette megpróbált rávilágítani arra, hogy ha őt és kicsiny társulatát a parlamenti viselkedési szabályok európai normái közé szorítják, azzal az ő européer csapata képtelen lesz hallatni hangját.
Jelentéktelen lenne az ellenzék a parlamentben trágárkodás és botránypolitizálás nélkül – jelentette ki a Párbeszéd kommunikációs igazgatójának is nevezett Tordai Bence. A parlamenti képviselő és hivatásos agitátor elmondta: csak kattintásvadász hírekért csinálják folyamatosan a balhét az Országházban, ugyanis szerinte botránypolitizálás nélkül senkit nem fog érdekelni az ellenzék. Igaz, így sem nagyon.
Elképzelhető, hogy Tordaiék éles retorikai váltása mögött az új törvénytervezet áll, amelyet éppen az ellenzéki botránykeltés miatt terjesztett be a kormánypárt. Tordai tehát burkoltan arra próbál célozni, hogy a kormány a legfontosabb kommunikációs csatornájukat készül elvágni, vagyis a szólásszabadságukat szeretné korlátozni, ami persze nonszensz, de ha a gondolat megfelelő társadalmi beágyazottságot nyer, vélhetően nem kell sok, hogy precedensteremtő ítélet szülessen egy baráti bíróságon. Vagyis Tordai és csapata előadta az "érted megváltozom" című trükk parlamenti megfelelőjét.
Amit most a "balhézás megakadályozása" címmel művelnek, az éppen az, hogy ne tudjunk olyan szimbolikus konfliktusokat generálni, ami mondjuk így, "kattintékony" címeket eredményez, ami tényleg eljut a médián keresztül az olvasókhoz, nézőkhöz. Tehát ha ellehetetlenítik az olyan típusú akciókat, mint amilyet a rabszolgatörvény ellen csináltunk, akkor nyilván jártathatjuk a szánkat, csak senkit nem fog érdekelni, jelentéktelenségbe akarnak süllyeszteni
– kesergett Tordai.
Korózs Lajos gyurcsányi szólásszabadsággal nosztalgiázik
Úgy tűnik, az ellenzék összehangolta a siralomkampányt: nem sokkal Tordai után Korózs Lajos is a "szájzár"-törvényre panaszkodott a külön erre fenntartott ATV-nél. A szocialista politikus már nyíltabban fogalmazott és kimondta: a parlamenti viselkedési normákat szabályozó törvény az ő elhallgattatásukra született, majd megidézte a régi szép időket, amikor arról beszélt, hogy szerinte hatalmas felzúdulás lett volna a jobboldali padsorokban, ha a Horn- vagy Gyurcsány-kormányok idején egy hasonló előterjesztéssel korlátozta volna a kormány az ellenzék szólásszabadságát. Valószínűleg Korózsnak valahogy kimehetett a fejéből, hogy milyen magas szintű toleranciát gyakorolt az "ellenzéki szólásszabadsággal" szemben Gyurcsány Ferenc 2006 októberében.
Tanácstalan a baloldal
Eközben az ellenzék, mint a sarokba állított rosszalkodó gyerek, kezd rájönni, hogy talán vissza kellene venni a parlamenti bohóckodásból. Az ellenzéki összeborulás a Népszava szerint a minap tartott egy fejtágítót, amelyen arra a következtetésre jutottak, hogy ha már eddig nem sikerült bizonyítani, ezért legalább a látszatát teremtsék meg egy "kormányképes ellenzéknek". Igaz, a koncepció eleve hibás, hiszen nem tudni, mit kíván kormányozni az ellenzék, ugyanakkor lényegi eleme a forradalmi ötletnek, hogy mostantól normálisan, az európai normáknak megfelelően kellene részt venni az Országgyűlés ülésein. Ez viszont felveti a kérdést, tudnánk-e ugyanolyan lelkesen rajongani Tordai Bencéért, Bangónéért, Hadházy doktorért, ha ők is beleszürkülnek az "uncsi", munkájukat végző politikusok tömegébe. Talán sosem tudjuk meg.
Forrás: Hír TV/ATV/Népszava; Fotó: MTI/Soós Lajos
