Pesti Srácok

botránypolitizálás

Sosem volt ennyire szélsőséges a kívülről irányított hazai balliberális politikai garnitúra

Nagy Ervin (filozófus) Vezércikk 2024 március 2.
Mi történik itt? Miután levették kezüket a külföldi támogatók a baloldalról, végre szembenéztek tehetetlenségükkel? Ennyire ijesztő volna az az üresség, amit a nyugat másolási programjának elbukása maga mögött hagyott. A legutóbbi vereségük óta székházat próbáltak megostromolni, építési kordonokat bontottak, rendőröket dobáltak meg, és olyan, de olyan ordenáré módon beszélnek az ellenfeleikről, mint a rendszerváltoztatás óta soha senki. (Legalábbis a komolyan vehető politikai elitből.) Ilyen szélsőséges, gyűlölet- és félelemkeltő politikai hangnemet nem tapasztaltunk még, mint amit a baloldal egy része magának megenged. Dehumanizálás, a miniszterelnök halálának kívánalma, bírók megfélemlítése, vagy éppen tudósok, művészek és üzletemberek fenyegetése. Újabban pedig – válogatás nélkül – minden jobboldali politikust, újságírót és a másképp gondolkodó értelmiségieket is pedofilnak bélyegeznek – tisztességes családanyákat és apákat sértegetnek! Amelyik kutya ugat, az nem harap? Ez igaz ugyan, de az a politikai kulturálatlanság, ami csúcsra jár a kívülről irányított baloldalon, az egyszerűen elfogadhatatlan. Ilyet máshol kiközösítenek! Persze, az okok világosan látszódnak: az agresszív viselkedés mögött kétségbeesés és reménytelenség bomlasztja a józan észt; másrészt a külföldi támogatók jól láthatóan lemondtak erről a baloldali politikai garnitúráról, azaz valóban sorsdöntő lesz számukra a következő dupla választás. Ám – álljon ez itt felkiáltójelként – ahogy az ostobaság, úgy a totális elkeseredettség sem ment fel senkit a gyűlöletkeltő magatartásának felelőssége alól.
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!