Varga Judit: Versenyképességi feltétel a fejlett választottbírósági rendszer
A gazdasági versenyképesség és a befektetői bizalom erősítésének feltétele a fejlett választottbírósági rendszer - jelentette ki az igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő Állandó Választottbíróság 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
Varga Judit szerint a jól működő választottbírósági rendszer azt üzeni a befektetőknek, hogy a magyar jogi kultúra fejlett, a jogbiztonság erős, az ország jogrendszere megbízható. A szervezeti keretek legutóbbi átalakítását követően – mint mondta – a magyar választottbírósági rendszer versenyképes vitarendezési lehetőséget kínál a rendes bíróságokkal és a külföldi választottbíróságokkal szemben.
A választottbíróságokról szóló 2017-es törvény követi a nemzetközi szabályozás változásait, és kiküszöböli a korábbi hiányosságokat is
– tette hozzá.
Az állandó kereskedelmi választottbíróság iránt a bizalom az elmúlt 2 évben erősödött, a testület joggyakorlata kiforrott, az igazságügyi tárca pedig nyitott arra, hogy a támogató jogszabályi környezetet a működési tapasztalatok alapján tovább javítsa
– hangsúlyozta a miniszter.
A Kúria elnöke úgy látja, hogy a szoros kapcsolataik ellenére az állami bíróságok és a választottbíróságok szervezeti együttműködése fejlesztésre szorul. Darák Péter kifejezte a nyitottságát minden javaslatra, amely rámutat a két intézményrendszer közötti kapcsolódási pontokra, és felvázolja a választottbíróság jövőjét az online vitarendezések világában.
Az MKIK elnöke üdvözölte, hogy Magyarországon van hagyománya az egyezségnek, mert ez a vitarendező testületek működésének kedvez. Parragh László hozzátette, hogy a kamara feladatai közé tartozik a vállalati viták rendezése, ezért biztosítja a választottbíróság működési feltételeit annak befolyásolása nélkül. Üdvözölte egyúttal, hogy a választottbíróság 70 év alatt, nehéz körülmények között is megőrizte a tekintélyét, és jelentős ügyek rendezésével mérsékli a rendes bíróságok terheit. Az MKIK vezetője szerint a belföldi vállalkozásoknak is kedvez, ha külföldi helyett a magyar választottbírósághoz fordulhatnak, ezért arra számít, hogy a testület jelentősége tovább nőhet a következő években.
Az Állandó Választottbíróság elnöke üdvözölte, hogy a 2017-es törvény megteremtette a stratégiai együttműködés lehetőségét a kormány, a vállalkozások és a választottbíróság között, utóbbiak hatáskörét pedig néhány kivétellel valamennyi magánjogi ügyre kiterjesztette. Burai-Kovács János hangsúlyozta, hogy a választottbíróság nem "szeniorklub", hiszen a legtehetségesebb fiatal szakemberek is részt vesznek a munkájában. Véleménye szerint a választottbíróságnak továbbra is átláthatóan kell működnie, igazodva az ügyfelek igényeihez, ítélkezésében pedig csak olyanok vehetnek részt, akiknek az elfogulatlanságához nem fér kétség.
A Magyar Jogászegylet elnöke úgy véli, hogy a választottbírósági rendszer az igazságszolgáltatás része, eljárása ugyanakkor gyorsabb, kötetlenebb, és erősebben érvényesíti a méltányosságot, mint a rendes bíróságoké. Sárközy Tamás hozzátette, hogy a választottbíróságok működésének alapkérdései megoldottak, kereskedelmi választottbíróság esetében jelentős jogszabályváltoztatás nem indokolt, kisebb módosításokra azonban még lát lehetőséget.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a rendezvényen azt kívánta, hogy folytatódjék a választottbíróságok fejlődése, hiszen ezzel – mint fogalmazott – az ügyvédi kar jövője is szorosan összefügg.
A választottbíróságok és az ügyvédi hivatásrend kapcsolata csaknem másfél évszázadra nyúlik vissza, tevékenységük a rendszerváltás óta újra kiterjed a gazdasági ügyekre
– tette hozzá. Bánáti János úgy látja, hogy a befektetők üdvözlik az állami bíráskodástól független választottbírósági ítélkezést, mivel ilyen keretek között kevesebb formai kényszer köti a tárgyalást.
Az MKIK honlapjának tájékoztatása szerint az Állandó Választottbíróság rendszerint gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi és energetikai ügyekben ítélkezik, de polgári magánjogi vitákat is rendezhet a felek megállapodása alapján, a rendes bírósági eljárás mellőzésével. Eljárásuk gyorsabb, mint a többfokú állami bírósági per, és rugalmas, ami kedvez az üzleti ügyek rendezésének – írták.
Forrás: MTI
