választottbíróság
Oroszországot kötelezik, hogy fizessen 5 milliárd dollárt az ukrán állami gázipari cég veszteségeiért
Az ukrán állami tulajdonú Naftogaz gázipari vállalat vezetője szerint Hága 5 milliárd dolláros kártérítés megfizetésére kötelezte Oroszországot, a vállalat vagyontárgyainak a megszállt Krímben lévő "jogellenes elkobzása miatt" – írja a Sky News.
Horvátország 235 millió dollárt fizet a Mol Nyrt.-nek, mivel nem tudta bizonyítani a korrupciót
Horvátország az elkövetkező időszakban kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott 235 millió dollárt, a kormány már elkülönítette az összeget a költségvetésben – mondta Davor Filipovic horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televízió szerda esti híradójában. Erről szerdán az INA-val foglalkozó tanácsadói testületben hoztak végső döntést, miután megvitatták azokat a jogi jelentéseket, amelyeket horvát jogi szakértők készítettek a kormány kérésére – tette hozzá. Kiemelte: a kapott dokumentumok szerint Horvátország még 2003-ban lemondott arról, hogy a horvát bíróságok határozzanak a Mol és a horvát kormány között kötött megállapodásról. Erről csak a nemzetközi választottbíróságok dönthetnek – mondta.
100 milliárdos kártérítést kap a Mol a horvát államtól
Horvát sajtóértesülések szerint a horvát állam elvesztette a MOL-INA-ügyben indított pert, a washingtoni választott bíróság ugyanis a MOL-t mondta ki nyertesnek. Ennek értelmében a hazai olajtársaság több mint 100 milliárd forintos kártérítést kap.
Horvátország a svájci legfelsőbb bírósághoz fordul a Mol–INA-ügy miatt
A horvát kormány hatályon kívül helyeztetné a Zágrábnak kedvezőtlen nemzetközi választottbírósági ítéletet a Mol–INA-ügyben, egyben úgy véli, hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására tett törekvéseket is.
Varga Judit: Versenyképességi feltétel a fejlett választottbírósági rendszer
A gazdasági versenyképesség és a befektetői bizalom erősítésének feltétele a fejlett választottbírósági rendszer - jelentette ki az igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő Állandó Választottbíróság 70. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
Nyakunkon a CETA - Elfogadta az országgyűlés a részleges hatálybalépést
Kedden elfogadta az országgyűlés a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos magyar álláspontot. A korábbiaktól eltérően a javaslat támogatja a CETA ideiglenes hatálybalépését azzal a fenntartással, hogy a szerződés tagállami hatáskörbe tartozó elemei nem lépnek életbe. A kormány júniusban még az ideiglenes hatálybalépés ellen foglalt állást, a Fidesz frakció ugyanakkor nemrégiben úgy döntött, felhatalmazást ad a csatlakozási folyamatok elindítására a miniszterelnöknek, megállapításuk szerint ugyanis érdemi döntést majd csak akkor hozhat az Országgyűlés, amikor az egyezmény szövegének teljes tartalma ismertté válik. Álláspontjuk szerint éppen hazánk nyomására döntött úgy Brüsszel, hogy az elővigyázatosság elvét áttételesen szerepelteti majd a megegyezésben, ami megnyugtatóan rendezi a témában kibontakozott vita két sarokkövét: a GMO-mentességet és a beruházásvédelmet. Mindeközben Kanada liberális kabinetje minden indoklás nélkül megtagadta a globalizmus-kritikus José Bové, európai parlamenti képviselőnek az országba történő belépését. Bové egy kanadai szervezet meghívására érkezett volna Kanadába, hogy a CETA-val kapcsolatos problémákról tartson előadássorozatot.
CETA a spájzban - Ideiglenesen is hatályba léphet a szabadkereskedelmi egyezmény
Felgyorsultak az események, mióta Cecilia Malmström szeptember végén hazánkban népszerűsítette az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt. A kormányoldalt is megosztó CETA a civil és környezetvédő szervezetek szerint nemcsak hazánk élelmiszerbiztonságát veszélyezteti azzal, hogy szabad utat enged a génmódosított termékeknek. Az egyezményt ugyanis hiába kötötték a tagállamok ratifikációjához, ideiglenesen már hatályba lép, így előfordulhat, hogy a multicégek anélkül is beperelhetik hazánkat, hogy nem is csatlakoztunk hozzá. Újabb fejlemény, hogy a kormány változtatni látszik korábbi elképzelésein, és bizonyos fenntartásokkal mégis elfogadná a CETA ideiglenes hatályba lépését. Az indoklás szerint ha hazánk nem csatlakozik aláírásával az egyezményhez, az nemcsak Magyarország számára, hanem az egész unió gazdasága számára negatív lenne, az európai gazdaságpolitika hitelességét kérdőjelezné meg. Az országgyűlés elé kedden kerül az erről szóló határozati javaslat.Ajánljuk még