Pesti Srácok

Budapesten az autók harmadát érintené a behajtás korlátozása

Budapesten az autók harmadát érintené a behajtás korlátozása

Ha a Fővárosi Közgyűlés úgy döntene, hogy bizonyos zónákból kitiltja a dízelüzemű személyautókat, az a Budapesten közlekedő autós társadalomnak mintegy 30 százalékát érintené – ismerteti a hétfői Világgazdaság.

A gazdasági napilap összeállítása szerint a Budapesten és Pest megyében tavaly nyilvántartott majdnem 1,2 millió személyautóból akár 373 ezer dízeles is a tilalom alá esne, ha a rendelet már most érvényben lenne. Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke a lapnak azt mondta, hogy évente 150 ezer új gépjárművet vásárolnak Magyarországon; a dugódíj semmilyen befolyással nem lesz a mennyiségre és az árra. Az elnök úgy látja, a dugódíjnak nincs sok értelme környezetvédelmi szempontból, hiszen bizonyára sok engedményt tartalmaz majd: például behajthat az, aki a belvárosban lakik vagy ott dolgozik, ezért inkább egy újabb adóról, mintsem valós környezetvédelmi intézkedésről van szó.

– hangsúlyozta a szakember. Szerinte a probléma inkább ott van, hogy régi dízelautók tömege áramlik be az országba. A válság előtt az importautók 70-75 százaléka hat évnél fiatalabb volt; most ugyanekkora az aránya a 12 évnél idősebb autóknak. Véleménye szerint ezzel kellene kezdeni valamit, megfékezni az öreg autók mértéktelen beáramlását, vagy motiválni a fiatalabbak vásárlását.

PestiSracok facebook image

Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy évente nagyjából 800 ezer használt autó cserél gazdát; a volumenre és az árakra a dugódíj bevezetése nem lenne hatással. Az összetételük viszont vélhetően változna, elvégre már most is kevesebben vásárolnak dízelautót, annak ellenére, hogy ezek lényegesen kisebb fogyasztásúak. Szerinte a dugódíj bevezetése csak néhány évvel később fejtené ki hatását a használtautó-piacon, de egyúttal a fővárosnak is le kellene cserélnie a régi, környezetszennyező dízelbuszokat.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)