Pesti Srácok

Budapesten az autók harmadát érintené a behajtás korlátozása

Budapesten az autók harmadát érintené a behajtás korlátozása

Ha a Fővárosi Közgyűlés úgy döntene, hogy bizonyos zónákból kitiltja a dízelüzemű személyautókat, az a Budapesten közlekedő autós társadalomnak mintegy 30 százalékát érintené – ismerteti a hétfői Világgazdaság.

A gazdasági napilap összeállítása szerint a Budapesten és Pest megyében tavaly nyilvántartott majdnem 1,2 millió személyautóból akár 373 ezer dízeles is a tilalom alá esne, ha a rendelet már most érvényben lenne. Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke a lapnak azt mondta, hogy évente 150 ezer új gépjárművet vásárolnak Magyarországon; a dugódíj semmilyen befolyással nem lesz a mennyiségre és az árra. Az elnök úgy látja, a dugódíjnak nincs sok értelme környezetvédelmi szempontból, hiszen bizonyára sok engedményt tartalmaz majd: például behajthat az, aki a belvárosban lakik vagy ott dolgozik, ezért inkább egy újabb adóról, mintsem valós környezetvédelmi intézkedésről van szó.

– hangsúlyozta a szakember. Szerinte a probléma inkább ott van, hogy régi dízelautók tömege áramlik be az országba. A válság előtt az importautók 70-75 százaléka hat évnél fiatalabb volt; most ugyanekkora az aránya a 12 évnél idősebb autóknak. Véleménye szerint ezzel kellene kezdeni valamit, megfékezni az öreg autók mértéktelen beáramlását, vagy motiválni a fiatalabbak vásárlását.

PestiSracok facebook image

Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy évente nagyjából 800 ezer használt autó cserél gazdát; a volumenre és az árakra a dugódíj bevezetése nem lenne hatással. Az összetételük viszont vélhetően változna, elvégre már most is kevesebben vásárolnak dízelautót, annak ellenére, hogy ezek lényegesen kisebb fogyasztásúak. Szerinte a dugódíj bevezetése csak néhány évvel később fejtené ki hatását a használtautó-piacon, de egyúttal a fővárosnak is le kellene cserélnie a régi, környezetszennyező dízelbuszokat.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!