Pesti Srácok

Az Európai Bírósághoz fordult a lengyel legfelsőbb bíróság a kommunizmus idején kinevezett bírák ügyében

Az Európai Bírósághoz fordult a lengyel legfelsőbb bíróság a kommunizmus idején kinevezett bírák ügyében

A lengyel legfelsőbb bíróság azon kérdés megoldását kérte szerdán az Európai Bíróságtól, hogy vajon függetlennek tekinthető-e az uniós jog fényében az olyan bíróság, amelynek tagjait a kommunizmus idején nevezték ki.

A legfelsőbb bíróság polgári jogi kamarájának tagja, Kamil Zaradkiewicz egy per kapcsán, az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében fordult ezzel a kérdéssel a luxembourgi törvényszékhez. Az indítvány az 1989-ig Lengyelországot irányító kollektív hatalmi szerv, az államtanács által kinevezett, jelenleg is tevékeny bírákra vonatkozik. Múlt héten Zaradkiewicz több, mint 700 ilyen bíró névsorát tette közzé.

A legfelsőbb bíróság honlapján közölték: az intézmény többek között azt kérdezi az Európai Bíróságtól, függetlennek és elfogulatlannak tekinthető-e az uniós jog szerint "az a szerv, amely tagját (...) a totalitárius, nem demokratikus, kommunista rendszer politikai szerve", vagyis az egykori Államtanács nevezte ki. Az indítvány azzal függ össze, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság más tagjai az Európai Bíróság egyik korábbi döntésére hivatkozva december elején megkérdőjelezték a saját intézményük keretében létrehozott új kamara – a fegyelmi kamara – függetlenségét és létjogosultságát. Úgy látták, a 2018 szeptemberében megalakított fegyelmi kamara nem tekinthető bíróságnak, mégpedig azért nem, mert összes tagját az államfő a Jog és Igazságosság párt (PiS) kormányzása alatt a lengyel igazságszolgáltatási tanács (KRS) véleménye alapján nevezte ki. Maga a KRS pedig az ítélethozók szerint szintén "nem ad megfelelő garanciákat arra, hogy független a törvényhozói és a végrehajtó hatalomtól". A döntés kapcsán egyes bírák megkérdőjelezték a jelenlegi KRS által kineveztett kollégáik státuszát is. Erre reagálva Zaradkiewicz a kommunizmus idején kinevezett bírák névsorának közzétételével mintegy mérlegre tette egyfelől a KRS, másfelől az egykori államtanács által kinevezett bírák legitimitását.

Mateusz Morawiecki kormányfő egy múlt heti nyilatkozatában helytelenítette, hogy "a lengyel bíráskodásban (a rendszerváltás óta) fennálló status quo védelmezői" ma elfogadják a kommunista államtanács által kinevezett bírákat, ugyanakkor kétségbe vonják a "tejlesen legálisan megválasztott, a lengyel alkotmánynak megfelelő" KRS javaslatára kinevezett bírák státuszát. A PiS a bíróságokról szóló törvény módosítási tervezetével próbálja megelőzni az új bírák legitimitásának kétségbe vonását. A módosítás fegyelmi intézkedéseket tenne lehetővé az olyan bírák esetében, akik politikai tevékenységet folytatnak, illetve akik megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését.

PestiSracok facebook image

A törvénytervezet ellenzéki tiltakozásokat váltott ki: szerda estére több lengyelországi városban, köztük Varsóban tüntetéseket hirdettek meg civil és jogász szervezetek. A tüntetéseken a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) politikusai is részt vesznek; köztük van Malgorzata Kidawa-Blonska, a PO elnökjelöltje a tavaszi államfőválasztáson.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Az ukránok kettévágták, majd ledöntötték a Turul-emlékművet (videó)

Magyar ugar 2022 október 17.
Ahogy arról a PestiSrácok.hu korábban beszámolt, október 13-án a Munkácsi Városi Tanács megszavazta a munkácsi várban található turul-emlékmű eltávolítását. Döntésüket azzal indokolták, hogy Ukrajnában nincs helye idegen országok szimbólumainak, a saját történelmükre kell koncentrálniuk. A helyiek szerint aznap a Városi Tanács nem tartott hivatalos ülést, ez egy fű alatt megszavazott intézkedés, ami nem több kicsinyes provokációnál.