Helsinki hallgatólagos jóváhagyását adta az iszlamisták gyermekeinek hazaszállítására
Finnország balközép koalíciós kormánya hallgatólagos jóváhagyását adta Pekka Haavisto külügyminiszternek az iszlamisták gyermekeinek hazaszállítására Szíriából – jelentette be szerdán Sanna Marin finn miniszterelnök.
A 34 éves szociáldemokrata Sanna Marint kedden szavazta meg a finn parlament. Mostani kijelentése azonban komoly súrlódásokhoz vezethet az ötpárti kormánykoalícióban, ugyanis a repatriálás kérdésében nem alakult ki egységes álláspont. A koalíció második legnagyobb ereje, a Centrumpárt, amely a múlt héten megbuktatta Marin elődjét, eddig ugyanis nem támogatta a külügyminisztérium terveit a Dániából származó szélsőségesek gyermekeinek hazahozataláról. Pekka Haavisto ugyanakkor újságírókkal közölte: egy különmegbízottat jelölt ki arra a feladatra, hogy miként lehetne Finnországba hazahozni azt a több, mint 30 finn gyermeket, akik jelenleg az északkelet-szíriai al-Hol menekülttáborban rekedtek. Mint mondta, legalább a gyerekeket biztonságba lehetne helyezni a táborból. A tárcavezető ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy ezt milyen hamar lehet megvalósítani. Haavisto szerint a szíriai kurdok ellenzik, hogy a gyermekeket elválasszák az anyáktól.
Amennyiben a gyermeket jogilag vagy ténylegesen nem lehetséges elválasztani a gyámjától, akkor a gyermek érdeke válik elsődlegessé
– fűzte hozzá. A külügyminiszter erős belpolitikai nyomás alá került az utóbbi hetekben, amiért aktívan szorgalmazza a szélsőségesek gyermekeinek hazaszállítását.
A Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy a Centrumpárt komolyan aggódik a nacionalista Finnek párt népszerűségének növekedése miatt. Az ellenzéki politikai erő ugyanis azzal érvel, hogy az Iszlám Állam jelenleg őrizetben tartott tagjainak repatriálása Finnország biztonságát fenyegetné.
A nemzetközi Vöröskereszt szerint a kurd erők által ellenőrzött táborban mintegy 68 ezer embert tartanak fogva; többségük az Iszlám Állam terrorszervezet harcosainak családtagjai, akik kétharmada gyermek. Finnország egyike azon európai uniós államoknak, amelyek próbálják eldönteni, hogy mitévők legyenek a Közel-Keleten szélsőségesekhez csatlakozott állampolgáraikkal.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Sahzaib Akber