Pesti Srácok

Komoly átalakítások várhatók jövőre az egészségügy finanszírozásában, és strukturális változások is lesznek

Komoly átalakítások várhatók jövőre az egészségügy finanszírozásában, és strukturális változások is lesznek

Megjósolható volt, hogy az idén újra felhalmozódó "kórházi adósságok" beavatkozást tesznek szükségessé a kormányzat részéről. A kirajzolódó változásokra egy szakértő úgy reagált: "a kormányzatnak nemcsak a kifizetetlen számláknak kellene utánanéznie, hanem annak is, hogy a kifizetett számlák minden esetben indokolt költésekhez kapcsolódnak-e." A kormányhatározatban megfogalmazott feladatok alapján valószínűsíthető, hogy komoly módosítások lesznek a finanszírozásban és az ellátási struktúrában is.

A kormányhatározat feladatokat és határidőket szab meg Kásler Miklós tárcájának és más érintett minisztériumoknak, valamint intézkedik a 2019. évi adósságrendezés ügyében is.

– fogalmaz a dokumentum.

PestiSracok facebook image

A valós költségekre épülő finanszírozási rendszer kiépítése a cél

Az EMMI-nek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával egy átfogó, az egészségügyi szakmák összességére kiterjedő ráfordítási adatgyűjtést és díjtétel-felülvizsgálatot kell elvégeznie. Az emberi erőforrások minisztere 2020. június 30-ig kapott időt, hogy létrejöjjön egy, az ellátási eseményeken alapuló, valós szükségletekhez igazodó módszertan, hozzá a megfelelő teljesítményvolumen-keretek, "figyelembe véve a vezetői ösztönző szempontokat". El kell készülni a járó- és fekvőbeteg-szakellátásban a minőségi indikátorok bevezetésére vonatkozó javaslatokkal, valamint ki kell dolgozni az eredményalapú finanszírozási technikákat, és az ellátási szinteken átívelő, integrált és betegközpontú, kötegelt típusú finanszírozási formák struktúráját. Az intézkedéssorozat keretében felülvizsgálják a krónikus ellátási rendszert is, és az EMMI-nek javaslatot kell tennie június 30-ig a rendszer szükségletalapú átalakítására.

2020. március 31-ig az állami fenntartásban működő egészségügyi szolgáltatók gazdálkodásának javítását elősegítő célzott intézményi adósságmenedzsment-programot kell kidolgozni, ami értelemszerűen 4 minisztériumot is érint (EMMI, PM, Honvédelmi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium). Szintén március 31-ig kell megtalálni a szolgáltatók felügyeletét és irányítását megalapozó kontrolling és monitoring rendszer létrehozásához szükséges erőforrásokat. Gondoskodnia kell továbbá június 30-ig az emberi erőforrások miniszterének, a felsőoktatásért felelős miniszternek és a honvédelmi miniszternek:

  • a korszerű egészségügyi ellátási folyamatokat és ellátási formákat támogató jogszabályi környezet kialakításáról;
  • a rugalmas kapacitástervezés feltételeinek megteremtéséről (az ellátási kapacitások adott térség lakosságszámához való illesztésével, a kormányzati egészségügyi stratégia, valamint a térségi demográfiai és morbiditási mutatók figyelembevételével);
  • az intézmények betegellátási tevékenységének hatékonyságát és eredményességét mutató indikátorok kidolgozásáról;
  • az optimális betegutak kialakításáról a területi ellátási kötelezettség megerősítésével és racionalizálva a járó- és a fekvőbeteg-szakellátások vonatkozásában.

Október 31-ig kell végrehajtani a traumatológiai, érsebészeti és a laboratóriumi ellátásban az ellátás strukturális átalakítását, szakmaspecifikus koncentrációját és a finanszírozás átalakítását.

Pénzügyi keretek és adósságrendezés

A kormány a struktúraváltás és adósságrendezés céljából 79,451 milliárd forint forrást biztosít az intézményi struktúraváltás elősegítésére, az ellátás racionalizálására és az intézmények által nyújtott teljesítmények elismerésére 36,6 milliárd forintot 2019-ben, az intézmények lejárt tartozásainak rendezésére 42,8 milliárd forintot 2020-ban.

Vagyis ezzel eldőlt, hogy idén a beszállítók nem az év végén jutnak hozzá a követeléseikhez. A kormány már korábban is jelezte, hogy összevontan akar az egyes beszállítókkal tárgyalni az összes kórház adósságáról. A jövő évi költségvetés megfelelő sorának módosítását, az adósságrendezést szolgáló összegével való megemelését február 15-ig kell elvégeznie a pénzügyminiszternek.

Forrás: portfolio.hu; Fotó: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)