egészségügyi reform
Ha nyugaton jó az egészségügy, akkor például miért hiányzik 110 ezer ágazati dolgozó Nagy-Britanniában?
Másfél évtizedre szóló egészségügyi reformot hirdetett a konzervatív brit kormány, amiből csak egyvalami hiányzik: az orvosok és ápolók anyagi és erkölcsi megbecsülése – írja a Világgazdaság. A portál cikke kapcsán pedig joggal tehető fel a kérdés, hogy ha nyugaton elvileg sokkal jobban működik az egészségügyi rendszer, mégis miért hallunk ilyen áldatlan állapotokról?
Két év alatt akár az 55 százalékot is elérheti az ápolók bérnövekedése
Ismét emelkedik az egészségügyi dolgozók bére: az orvosoké január 1-től 11 százalékkal, az ápolók és az egészségügyben dolgozó más alkalmazottak bérét pedig két lépcsőben emelik. Konkrét számok erről még nem jöttek ki, csak azt lehet tudni, hogy a kormány terve szerint 2024-re az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére eléri majd az orvosi átlagbér 37 százalékát. Az InfoRádió több szakmai szervezetet is megkérdezett a témában. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt mondta, az ő számításaik szerint az ápolók összesen 33–55 százalékos béremelést kaphatnak két év alatt.
Már megint egy álhíren pörögve támadja az egészségügyi kormányzatot az ellenzék
Szeretett ellenzékünk ma éppen egy olyan állítólagos egészségügyi reformterven pörög, amelyet az Országos Kórházi Főigazgatóság egyik szakembere készített, feltehetőleg a saját szűk szakmai szempontjai alapján, mellőzve a tágabb társadalompolitikai, egészségpolitikai kitekintést. Persze valahogy kikerült az anyag, és valahogy kész kormányzati reformtervként igyekszik eladni azt most az ellenzéki sajtó, és minden ellenzéki politikus. Ez megint nem szakmai vita, hanem politikai hiszti. És ne legyenek illúzióink: ezt a hisztizők is pontosan tudják.
Komoly átalakítások várhatók jövőre az egészségügy finanszírozásában, és strukturális változások is lesznek
Megjósolható volt, hogy az idén újra felhalmozódó "kórházi adósságok" beavatkozást tesznek szükségessé a kormányzat részéről. A kirajzolódó változásokra egy szakértő úgy reagált: "a kormányzatnak nemcsak a kifizetetlen számláknak kellene utánanéznie, hanem annak is, hogy a kifizetett számlák minden esetben indokolt költésekhez kapcsolódnak-e." A kormányhatározatban megfogalmazott feladatok alapján valószínűsíthető, hogy komoly módosítások lesznek a finanszírozásban és az ellátási struktúrában is.
Az egyetértésből most tovább kell lépni a cselekvésre – PS-interjú Szeberin Zoltán profilvezető érsebésszel
Egy hónapja világgá kürtölte az ellenzéki sajtó, hogy egyetlen szakorvos halálával instabillá vált a budapesti érsebészeti ellátás, ami természetesen így nem igaz. A Péterfy Sándor utcai Kórházból márciusban egyszerre távozott két érsebész és egy rezidens egy másik intézetbe, és az ekkor egyedül ott maradt orvos júniusi halála miatt szűnt meg a sürgősségi érsebészeti ellátás, amelyet más budapesti kórházak vettek át. Például az, ahova az említett érsebészek átmentek. Baj viszont még akkor is van, ha az ellenzéki média túlfújta az esetet – többek között erről beszélt a Pesti Srácoknak dr. Szeberin Zoltán, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke. A szakorvos egyúttal felvázolta azokat a szakmai javaslatokat, amelyekkel rövidtávon növelhető lenne az ellátás stabilitása.
Változtatás nélkül átment a lengyel igazságügyi reform - De ekkor felemelték hangjukat a demokráciaféltők is
Változtatások nélkül fogadta el szombatra virradóra a lengyel szenátus (felsőház) az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a bíróságokról szóló törvény módosítását, amelyet korábban a szejm (alsóház) már megszavazott, így annak életbe lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség. De ekkor - a legjobbkor - emelték fel hangjukat a demokráciaféltők is. De volt, aki nem volt rest azonnal disztópikus lengyeljövőt vizionálni.
Ajánljuk még