Pesti Srácok

Ha nyugaton jó az egészségügy, akkor például miért hiányzik 110 ezer ágazati dolgozó Nagy-Britanniában?

Ha nyugaton jó az egészségügy, akkor például miért hiányzik 110 ezer ágazati dolgozó Nagy-Britanniában?

Másfél évtizedre szóló egészségügyi reformot hirdetett a konzervatív brit kormány, amiből csak egyvalami hiányzik: az orvosok és ápolók anyagi és erkölcsi megbecsülése – írja a Világgazdaság. A portál cikke kapcsán pedig joggal tehető fel a kérdés, hogy ha nyugaton elvileg sokkal jobban működik az egészségügyi rendszer, mégis miért hallunk ilyen áldatlan állapotokról?

Nagyszabású tervet vázolt fel a brit kormányzat az egészségügyet sújtó krónikus szakemberhiány kezelésére. Eszerint az orvosi képzést egy évvel lerövidíthetik és több ezerrel növelhetik a felvett diákok számát. Mindez sokat segít, de Steve Barclay egészségügyi miniszter szerint csak évek múlva lesz komolyabb látszatja, az előnyökre tehát várni kell.

ROSSZ MUNKAKÖRÜLMÉNYEK

Az Országos Egészségügyi Szolgálat (National Health Service, NHS) vezetői történelmi jelentőségű előrelépésről beszélnek a több mint egy éve kész, de folyvást halogatott terv végrehajtása kapcsán, míg a terv bírálói szerint az NHS-nél uralkodó rossz munkakörülmények miatt a kedvező hatásoknak nyoma sem lesz.

PestiSracok facebook image

NŐVÉRSZTRÁJKOK

Az NHS-nél december óta több nővérsztrájk volt, az orvosokkal pedig máig nem tudtak dűlőre jutni az elfogadható javadalmazás kérdésében. Ráadásul a másfél évtizedre szóló terv a képzésen keresztül próbálja az érdekeltségi szintet magasabbra emelni, miközben a bérproblémák kezelésére nem nyújt gyógymódot.

GYORSABB KÉPZÉS?

Az orvosképzés lerövidítése nem megy egyik napról a másikra: a tananyagon variálni, tömöríteni kell, úgyhogy előbb lefolytatnak egy konzultációt az érintettekkel, hogy a ma ötéves képzési időszakot miként lehetne besűríteni. Valamit sürgősen tenni kell, hiszen az egészségügyi rendszerből jelenleg 110 ezren hiányoznak, minden 10 álláshelyből egy betöltetlen.

A tervhez készült modellszámítások szerint, ha nem történne semmilyen érdemi beavatkozás, akkor 2037-re 360 ezer betöltetlen állásról beszélhetnénk. A célok elérésének elősegítésére a kormány 2,4 milliárd fontot ígért a következő öt évre. Amanda Pritchard, az NHS vezérigazgatója azon lelkendezett, hogy nemzedékenként egyszer adódik lehetőség arra, hogy fenntartható alapokra helyezzék az egészségügy humánerőforrás-ellátását, és ez a pillanat most érkezett el.

Forrás: vg.hu; Fotó: MTI/EPA/Tolga Akmen

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.