Csanády Lili: Egészség-ügy

Az ellenzék kitalálhatna már néhány új jelszót! Bárhol szólalnak meg a képviselői, vagy a miniszterelnöki posztra ácsingózó önjelöltjei, az embernek az a benyomása, hogy évekkel ezelőtt lenyeltek egy végtelenített magnószalagot, fiatalabbak kedvéért a CD lejátszót ismétlésre állították, és nem képesek a stop gombot megnyomni. Nagyjából négy-öt jelszót fújnak, amelyből ugye a „legdrámaibb” az egészségünk katasztrofálisan romló állapota, az egészségügy még „tragikusabb” helyzete miatt.

Van itt mindenféle érv az ellenzéki bűvészkalapban, a hiányzó eszközök, a gyógyítók elvándorlása és persze a pocsék ellátás úgy általában. A baloldali döntéshozó zsigerileg tudja évtizedek óta, hogy nekem, buta, önállótlan egyénnek mi a jó. Láthatólag az elmúlt huszonhét év nyomtalanul múlt el a gondolkodásukban! Szép sunyin megbújik a mantraként ismételt vádak mögött a paternalista, kommunista állam visszacsempészésének vágyálma, azaz az össznépi felelőtlenség!

Számtalan riport, nyilatkozat, könyvtárnyi irodalom lelhető fel az egészségügy súlyos betegségei témában, sok „okos” nyilatkozik, jajgat, vagy dicsekszik pro és kontra. De a lényegről, az egyén felelősségéről és a társadalombiztosítás betegségeiről valahogy nem esik szó. Pedig a kettő kéz a kézben jár, éppen ideje lenne már észrevenni.

Említettem, hogy a paternalizmus, mint kommunista elhúzódó betegség itt él közöttünk és nemcsak az ellenzéki fejekben, hanem a hosszú agymosás következményeként, sajnálatosan tömegek tudatában is. Az átlagember még ma sem érti, hogyan változott meg körülötte úgy a világ, hogy neki kelljen olyan ügyekben is döntenie, felelősséget vállalnia, amihez sem tapasztalata, sem iránytűje, és semmiféle mentális muníciója nincs. A legtöbbjének meg sem fordul a fejében, hogy az ő felelőssége az egészségének a megőrzése!

űEgyik oldalon a hivatalos jajveszékelés az ország népességének egészségi állapota miatt, másik oldalon az egyén, aki legkevésbé sem képes, vagy elszánt az életvitelén változtatni. Magyarországon nem „divat” egészségtudatosan élni, legkevésbé vidéken, ahol a társadalmi élet leginkább a közös ivászatot és a nagy evészeteket jelenti...

Szerző: Csanády Lili