Pesti Srácok

Kormányszóvivő: Továbbra is elutasítjuk a kötelező kvótát

Kormányszóvivő: Továbbra is elutasítjuk a kötelező kvótát

A magyar kormány továbbra is elutasítja a kötelező kvótát, és mindent megtesz, hogy megvédje a magyar határkerítést és a magyar emberek biztonságát – mondta Hollik István kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján, amelyen kérdésre válaszolva azt is megerősítette: a kormány nem kíván változtatni a kulturális támogatások összegén, és nem módosítja az önkormányzatok kötelező és önként vállalt faladatait a kultúrával kapcsolatban.

A politikus szerint az elmúlt hét bebizonyította, hogy a migránsok továbbra is özönlenek Európa irányába a tengeren, valamint szárazföldön is egyre növekszik a migrációs nyomás, leginkább a balkáni útvonalon. Hozzátette: ennek következményeképpen ismét előkerült és az Európai Tanács asztalán van egy olyan német javaslat, amely újra előveszi a kötelező kvóták ötletét.

– jegyezte meg. Kijelentette: ezért már a "gondolkodás kezdeti fázisában" fontos leszögezni, hogy ebben az ügyben a magyar kormány továbbra is a magyar emberek akaratát érvényesíti. Álláspontja szerint a kötelező kvóta veszélyes javaslat, mert azt üzeni az afrikai és kelet-ázsiai bevándorlók milliói számára, hogy Európában tárt karokkal fogadják őket.

PestiSracok facebook image

– erősítette meg. Hangsúlyozta: a kötelező kvóta sérti a tagállamok szuverenitását, hiszen senkit nem lehet rákényszeríteni arra, hogy befogadjon bevándorlókat, ha ezt nem akarja.

– szögezte le. A kormányszóvivő az Európára nehezedő, és az elmúlt hetekben fokozódó migrációs nyomásra hivatkozva kijelentette: a magyar kormány továbbra is azon az állásponton van, hogy Európa és Magyarország biztonságát, határait kell elsőként megvédeni.

– összegzett Hollik István.

A kormányszóvivő a kulturális intézményekre vonatkozó szabályozás átalakítására vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: a kormány nem kíván változtatni a kulturális támogatások összegén, semmilyen forrást nem kíván elvonni. Hozzátette: szintén nem módosítják az önkormányzatok kötelező és önként vállalt faladatait a kultúrával kapcsolatban. Ugyanakkor úgy vélte: a Gothár-ügy rámutatott a jelenlegi finanszírozási, működtetési, támogatási rendszer hiányosságaira, a kormány pedig nem tartja megengedhetőnek, hogy az állam csak a finanszírozásban vállaljon felelősséget, a működtetésben nem. Felhívta a figyelmet arra: az államnak a mai finanszírozási rendszerben nincs lehetősége arra, hogy egy ilyen ügy után a Katona József Színház igazgatóját menessze az állásából, holott ez –tette hozzá Hollik István – indokolt lenne. Mint mondta, a vegyes – állami és önkormányzati – finanszírozású intézmények esetében a kormány jelenleg nem tud élni a működtetés felelősségével, így ezen kívánnak változtatni. Hozzátette: az önkormányzatoknak joga és lehetősége van arra, hogy önállóan működtessenek kulturális intézményeket, színházakat, és abba az államnak természetesen semmilyen beleszólása nincsen. Úgy összegzett: a Nemzeti Kulturális Alapot nem megszünteti a kormány, hanem megújítja, tökéletesíti a rendszert. Arra a kérdésre, hogy a módosításokról egyeztetnek-e a főváros vezetésével, Hollik István azt mondta: a parlamentben van helye ennek az egyeztetésnek, ott pedig minden megválasztott országgyűlési képviselőnek, így Karácsony Gergely pártja képviselőinek is a van lehetősége kifejteni a véleményét.

A Liget-projektre és a budai szuperkórházra vonatkozó kérdésre válaszolva a kormányszóvivő elmondta: minden Budapesttel kapcsolatos ügy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának napirendjén lesz, amit jövő hétre hívott össze Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Arra az újságírói kérdésre, hogy torzíthatja-e a piacot, hogy egy felmérés szerint Szíj László és Mészáros Lőrinc cégei 2100 milliárd forint közbeszerzést nyertek el, Hollik István úgy válaszolt: a magyar kormánynak a közbeszerzések ügyében két szempontot kell érvényesítenie; egyrészt, hogy hasznos beruházások valósuljanak meg, másrészt pedig, hogy a jogszabályokat mindenki tartsa be. Megjegyezte: az említett két gazdasági szereplővel kapcsolatban sok vádaskodás hangzik el; a kormány arra biztat mindenkit, hogy ha konkrét jogsértésről van tudomása, akkor forduljon a hatóságokhoz.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?