"Kutyakomédiává fajuló, soha véget nem érő eljárás" Brüsszelben
A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó európai uniós tanácsi meghallgatás egy kívülről irányított kérdésekből álló eljárás, amelynek keddi ülése folyamán bebizonyosodott, hogy bizonyos érdekcsoportok meg akarják osztani a tagállamok közötti egységet – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben, kedden. Közben az Európai Unió igazságügyi biztosa, a belga Didier Reynders azt hangsúlyozza, hogy az uniónak minden eszközzel fel kell lépnie az uniós értékek betartása érdekében.
Az Általános Ügyek Tanácsában a Magyarországgal szemben indított, 7-es cikk szerinti eljárásról folytatott meghallgatást követően Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel és Kovács Zoltánnal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján, magyar újságíróknak nyilatkozva Varga Judit azt mondta: Európát felosztották jó és rossz tagállamokra.
Bizonyos erők pedig meg akarják büntetni azokat az országokat, amelyek nemet mondanak az "európai fősodor" hangoztatott álláspontjára
– tette hozzá.
Bebizonyosodott: ha az unió a jogállamiságot féltené, akkor az eljárást már rég le lehetett volna zárni, hiszen a magyar delegáció minden kérdésre kimerítő válaszokat adott
– hangoztatta a miniszter. Elmondta azt is, hogy a meghallgatáson kérdezők száma azt mutatja, hogy egyre alacsonyabb az érdeklődés a boszorkányüldözésnek nevezhető politikailag motivált eljárás iránt. Mivel az eljárásnak nincs értelme, az ülésen azt javasolta kollégáinak, hogy térjenek vissza arra a korábbi, Belgium és Németország ajánlotta javaslatra, amely kölcsönös tiszteleten alapuló, kormányközi egyeztetéseket javasol mindenfajta, jogállamisággal összefüggő aggály felvetődése esetén.
Magyarország elutasítja a megbeszélések kioktató stílusát. Bármifajta eljárás folyamán csak egymást kölcsönösen tisztelő nemzetek vitájáról lehet szó
– húzta alá az igazságügyi miniszter.
Palkovics László a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a meghallgatáson sem a magyar felsőoktatás, sem a magyar kutatási tevékenység nem érdekelte a kérdezőket. Szavai szerint mindez azt bizonyítja, hogy "egy jogi eljárás tanúi vagyunk".
Az időről időre feltett kérdések nem viszi előre a megbeszélést, ezért lassan el kell dönteni, hogy van-e még értelme foglalkozni az üggyel
– mondta.
Azok, akik korábban aggodalmukat fejezték ki a magyar tudomány szabadsága miatt, már nem kérdeznek ilyeneket, hiszen meggyőződhettek arról, hogy az nincs veszélyben. Ha az ügyben bizalom mutatkozna a tagállamok között, és nem a sajtóban megjelentek vagy álhírek alapján próbálnának párbeszédet folytatni, előrehaladást lehetne elérni, de ez a meghallgatás alapján nem érdeke senkinek sem
– tette hozzá a miniszter.
Kovács Zoltán a sajtótájékoztatón kijelentette: a meghallgatáson nyilvánvalóvá vált, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökének vezetésével Soros György emberei az új Európai Bizottságban is ott vannak. Az ülést "teljesen értelmetlen, sehova nem vezető megbeszélésnek" nevezte, elmondása szerint ugyanis a kérdezők nem voltak kíváncsiak a tényekre és arra sem, hogy milyen körülmények között folyik a kormányzás Magyarországon.
A "kutyakomédiává fajuló, soha véget nem érő eljárást" illetően Didier Reynders igazságügyi biztos a meghallgatáson nyilvánvalóvá tette, hogy azt nem akarják leállítani
– közölte.
Az uniós biztos azt is kijelentette, hogy a jövő év elején mindenképpen el szeretne látogatni Magyarországra és Lengyelországba is.
Sajnos a legutóbbi tárgyalások óta további "negatív fejleményeket tapasztaltunk" Magyarországon
– mondta Reynders. Věra Jourová, az értékek és átláthatóság uniós biztosa fontosnak nevezte, hogy az EU tagországai megvitassák a lengyelországi és a magyarországi helyzetet. Hangsúlyozta: a párbeszéd nagyon fontos ahhoz, hogy megértsék, mi történik a két országban. Michael Roth európai ügyekért felelős német miniszter nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a jelenlegi magyar jogalkotási kezdeményezések arra utalnak, hogy a jogállamiság helyzetét tekintve a helyes irány helyett visszaesés fordulhat elő. Kijelentette: a szövetségi kormány attól tart, hogy a jogállamiság tovább romlik Magyarországon.
Aggodalommal szemléljük a jelenlegi helyzetet
– mondta Roth.
A leginkább problémás kérdések közé az igazságszolgáltatás függetlensége, a média szabadsága és az akadémiai szabadság tartozik
– tette hozzá a német miniszter.
Az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján újságírói kérdés hangzott el arról, hogy Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára Twitter-üzenetében az Európai Unió tanácsát "Soros kórusának" nevezte. Eric Mamer, az uniós bizottság vezető szóvivője válaszában kijelentette: az uniós tanács semmiképpen sem nevezhető "kórusnak"; az ilyen kijelentésekért azok felelősek, akik részéről azok elhangzottak. Kovács Zoltán azonban nyilvánvalónak nevezte, hogy úgy az Európai Bizottság, mint az EU-tagállamok, illetve az unió soros elnökségét betöltő Finnország részéről feltett kérdések mögött a "Soros-féle civil szervezetek előre megírt kottája" található.
Olyan viszonyítási ponthoz próbálják mérni Magyarországot, amilyen sehol sem létezik Európában. Mivel az elvárások folyamatosan változnak, nem lehet értelmes párbeszédet folytatni
– tette hozzá Kovács Zoltán.
Forrás: MTI; Fotó: Kovács Zoltán Facebook-oldala
