Pesti Srácok

Merkel migrációs mártírállamnak állítja be Németországot

Merkel migrációs mártírállamnak állítja be Németországot

Németország sokat tesz a Görögországban és a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó menedékkérők helyzetének javításáért, de ez "nemcsak német probléma", és megoldásához más európai uniós tagállamoknak is hozzá kell járulniuk – jelentette ki Angela Merkel német kancellár szerdán, a szövetségi parlamentben (Bundestag).

Az azonnali kérdések és válaszok órájában az ellenzéki Zöldek azon kérdésére, hogy a kormány hajlandó-e befogadni ötezer sanyarú helyzetben lévő kiskorú menedékkérőt Görögországból, az Athénba eljuttatott – a többi között tízezer matracból és ötezer tábori ágyból álló – segélyszállítmányra utalva hangsúlyozta, hogy Németország igen "konkrét" támogatást nyújt Görögországnak. Németország Bosznia-Hercegovinának is segít: a szövetségi katasztrófavédelmi szervezet (Technisches Hilfswerk) "egy teljesen új menekülttábort épít" a balkáni országban.

– mondta Angela Merkel. Megjegyezte: említette már európai uniós állam-, illetve kormányfő kollégáinak, hogy mindez "nemcsak német probléma".

PestiSracok facebook image

A képviselői kérdések és azonnali kancellári válaszok fóruma új parlamenti formátum, tavaly vezették be. Célja, hogy érdekesnek, izgalmasnak szánt módon bemutassák a választópolgároknak, hogy a Bundestag feladatai közé tartozik a kormány munkájának ellenőrzése, a kormány számonkérése. A leginkább a brit alsóház gyakorlatából ismert formátumban ötödik alkalommal kérdezhették a Bundestag képviselői a kormányfőt, egy órán keresztül; minden kérdésre és válaszra egy-egy perc volt.

Több kérdés vonatkozott a migráció és a társadalmi integráció ügyére, amellyel kapcsolatban Angela Merkel ismét védelmébe vette a menedékkérők tömeges befogadásáról hozott 2015-ös döntést. Mint mondta, Németország egy közös, "össztársadalmi erőfeszítés" révén nagyon sok, bajba került emberen segített, és a kormány folyamatosan dolgozik azon, hogy irányítás alá vonja és rendezze a migrációs folyamatokat.

– fogalmazott Angela Merkel. A menedékkérőként vagy a bevándorlás más formájának keretében érkezett, illetve a bevándorló családba született emberek körében mutatkozó bűnözéssel kapcsolatban kiemelte, hogy "jogállamunk cselekvőképes". Hozzátette, hogy az erőszak valamennyi formájával szemben fel kell lépni, és a szélsőjobboldali indíttatású erőszakos bűncselekményekről sem szabad megfeledkezni.

A kancellárt kérdezték egyebek mellett azzal a vitával kapcsolatban, hogy szabad-e lehetőséget biztosítani a Huawei kínai távközlési óriásvállalatnak az ötödik generációs (5G) mobil távközlési hálózatok kiépítésében. Angela Merkel megerősítette azon álláspontját, hogy egyetlen céget sem volna helyes eleve kizárni a fejlesztésekből, a helyes eljárás pedig az, ha valamennyi lehetséges résztvevővel szemben komoly biztonsági követelményeket támasztanak. Kérdésre válaszolva elmondta: nem tapasztalt a Huawei érdekeit szolgáló nyomásgyakorlást kínai állami szervek részéről. Azzal összefüggésben, hogy egy berlini csecsen emigráns meggyilkolása diplomáciai feszültséget váltott ki a német-orosz kormányközi kapcsolatokban, elmondta, hogy az orosz fél továbbra sem működik együtt kellőképpen a bűncselekmény feltárásában. A többi között arról is szólt, hogy elutasítja az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítésén dolgozó cégek és cégvezetők elleni amerikai szankciókat, és további tárgyalásokra törekszik ebben az ügyben.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.