Palkovics: Korszerűsítve működhet tovább a Mátrai Erőmű
Korszerűsítve, a lignitfelhasználáson alapuló széntechnológia kivezetésével hosszútávon biztosítható a Mátrai Erőmű működése – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető gazdasági, ellátásbiztonsági, munkahely- és klímavédelmi okokkal indokolta, hogy az állam megvásárolja az Opus Global Nyrt.-től az erőművet, és bezárás helyett átalakítási tervet dolgoz ki a jövőképes működtetésére. A Mátrai Erőmű jelentőségéről Palkovics László elmondta, hogy az energiaszükséglet több mint tizenhét százalékát fedezi, vagyis a paksi után az ország második legnagyobb alaperőműve.
A harminc százalékot meghaladó villamosenergia-behozatal nem növelhető tovább, az üzem csaknem tíz éves korszerűsítése azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy a kormány terveinek megfelelően húsz százalék alá csökkenjen az import részaránya
– tette hozzá.
A további működtetést indokolja az erőmű elhelyezkedése is, hiszen több térség energiaellátása a hálózatok átalakításáig kizárólag innen biztosítható. Ezen felül több, mint kétezer-egyszáz ember dolgozik ott, az üzemhez kapcsolódó ipari parknak csaknem tízezer alkalmazottja van, a megújuló erőműre ráadásul további üzemi lehetőségek is épülhetnek
– hangsúlyozta. A miniszter az erőmű megvásárlását követően a legsürgősebb feladatnak a működési költség csökkentését nevezte, hozzátéve, hogy ezen belül a legnagyobb részt jelenleg a folyamatosan dráguló széndioxid-kvóta költsége teszi ki.
Az átalakítással párhuzamosan a széntechnológia kivezetéséig biztosítani kell az elöregedő blokkok működtetését, és át kell alakítani a visontai bánya termelését is
– tette hozzá. Az átalakítás egy ötszáz megawattos gázturbinás erőművel számol, lehetőség szerint megújuló forrásból származó gázra alapozva, a hulladékgazdálkodási stratégiához kapcsolódva pedig hulladékhasznosító blokk is létrejönne. Az évi csaknem egymillió tonnányi kommunális hulladék kezelése megoldhatatlan az energetikai hasznosítás nélkül; ebből a Mátrai Erőműbe csaknem négyszázezer tonnányi kerülhetne a tárcavezető közlése szerint. A bányához kapcsolódó rekultiváció napelemparkkal egészülhet ki, a korszerűsítések pedig elektromos energiává visszaalakítható hidrogén előállítását is lehetővé tennék környezetbarát módon. A miniszter kitért arra is, hogy a Mátrai Erőműben az utolsó lignites egység működési ideje 2029 végén jár le, azután a széntüzelés leállna, és csak tartaléknak maradna egy blokk. Ennek megtartását azzal indokolta, hogy a visontai lignit kivételével a belföldi erőművek mindegyikét külföldről érkező nyersanyagok működtetik.
Magyarország egyetlen jelentős mennyiségű belföldi fűtőanyaga a szén, ezen belül a 2,6 milliárd tonnányi lignitkészlet, amelyet a kormány szükséghelyzetben felhasználható stratégiai tartaléknak tekint
– tette hozzá. Palkovics László szerint nem zárható ki az sem, hogy a technológia fejlődése idővel lehetővé teszi a lignit környezetbarát felhasználását is. A miniszter közölte, hogy a Mátrai Erőmű megvásárlása néhány hónapon belül zárulhat le. Az átalakítás értékét a következő évtized technológiai újdonságaitól függően kétszáz-háromszázmilliárd forintra becsülte, de hangsúlyozta, hogy a költségeket nem az áram árának emelésével fedezik.
A széntechnológia kivezetése az EU-céloknak is megfelel, az átalakítások ezért részben uniós támogatás, többek között a tagállamok energetikai korszerűsítéseit segítő modernizációs alap fedezheti
– tette hozzá. Palkovics László a beruházáshoz kapcsolódva kijelentette, hogy Magyarország teljesíti a 2030-as klímacélokat, és támogatja a 2050-es klímacélokat is, ám a felelősségteljes klímapolitikának a célok mellett ki kell jelölnie a feladatokat és az eszközöket is. Kérdésre válaszolva a miniszter közölte, hogy az erőmű dolgozóinak állását nem veszélyezteti az átalakítási folyamat, legfeljebb a munkaerő átcsoportosítása vetődhet föl az üzemen belül.
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a Mátrai Erőmű megvásárlása és korszerűsítése az ország energiaszuverenitásához is hozzájárul, hiszen ezzel a legnagyobb belföldi lignitvagyon állami felügyelet alá kerül. Az intézkedés része annak a folyamatnak, amely visszaszerzi az energetikai ágazat privatizált stratégiai eszközeit, miként korábban az E.On gázüzletágát, vagy az orosz Mol-részesedést, amellyel megszűnt az orosz kontroll a magyar földgázszállító rendszer fölött.
Forrés: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
