Pesti Srácok

Pokolgépek robbantak és tűzharc bontakozott ki a legnagyobb amerikai légitámaszpontnál Afganisztánban

Pokolgépek robbantak és tűzharc bontakozott ki a legnagyobb amerikai légitámaszpontnál Afganisztánban

Két autóba rejtett pokolgép robbant fel, majd tűzharc bontakozott ki szerdán Afganisztánban, a legnagyobb amerikai katonai támaszpontnál épülő kórház mellett; a lövöldözés még nem ért véget. Afgán hivatalos források egy civil halálos áldozatról és mintegy hatvan sebesültről adtak hírt.

Abdul-Sukúr Kudúszi bagrami területi kormányzó közlése szerint a pokolgépes támadások reggel hat óra körül történtek a Kabulhoz közeli Bagram légitámaszpontnál, és bár amerikai források szerint a célpont a bázis bejáratánál épülő kórház volt, a kormányzó úgy vélte, a támadás a támaszpont ellen irányult. Kudúszi szerint a robbantások után tűzharc bontakozott ki a támadók és a külföldi katonák között. A közösségi médiában megjelent felvételeken szürke füst gomolyog a helyszín felett. A támadók kiléte egyelőre nem ismert, de a tálib lázadók gyakran hajtanak végre pokolgépes támadásokat az afgán fővárosban is.

Donald Trump amerikai elnök november 29-én jelentette be, hogy újraindítják a béketárgyalásokat az amerikai kormány és a tálib lázadók közt. A csaknem egy éve tartó megbeszéléseknek az elnök szeptember 7-én vetett véget, mert megszaporodtak a tálibok támadásai, és egy kabuli merényletükben meghalt 12 ember, köztük egy amerikai katona. A magát megnevezni nem kívánó amerikai forrás szerint a béketárgyalások a hétvégén Katarban valóban elkezdődtek, és a felek elsősorban az erőszakcselekmények megfékezéséről egyeztettek, hogy létrejöhessen a párbeszéd a lázadók és az afgán kormány között, és tűzszüneti megállapodást lehessen kötni. November 28-án Trump is ellátogatott a Bagram bázisra, az amerikai hálaadás ünnepe alkalmából, és ott kijelentette, hogy az afganisztáni tálibok tűzszünetet és békét akarnak.

A Kabultól körülbelül 50 kilométerre fekvő Bagram az Egyesült Államok legnagyobb afganisztáni katonai támaszpontja. Az országban jelenleg mintegy 13 ezer amerikai és 17 ezer, más NATO-tagországból érkező katona nyújt kiképzést és tanácsadást az afgán kormányerőknek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)