Pesti Srácok

Továbbra is napirenden a migránskvóta

Továbbra is napirenden a migránskvóta

Magyarország továbbra is az illegális migráció megállítását, nem pedig a menedzselését, továbbá a külső határok védelmét tartja a legfontosabb megoldandó feladatnak – emlékeztetett Pintér Sándor belügyminiszter a Bel- és Igazságügyi Tanács (BIUT) brüsszeli ülésén.

A Belügyminisztérium az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében idézte a tárcavezető előző napi felszólalását. Azt írták: a belügyi tanácson ismét napirendre került a kötelező kvóta, amelyet Magyarország határozottan elutasít. Felhívták a figyelmet arra: az illegális bevándorlókat nem behozni és szétosztani kell Európában, hanem kivinni innen őket. Az Európát sújtó migráció nem csökken, az olasz kikötők megnyitását követően és a balkáni migrációs útvonalon egyre súlyosabb a helyzet, a magyar határon újra nő a migrációs nyomás. A migráció egész Európa biztonságát veszélyezteti, ezért nem szabad újabb "meghívókat" adni az afrikai és kelet-ázsiai bevándorlóknak.

Az EU migrációs és menekültügyi politikájának jövőjéről szóló vita során Magyarország képviselője ráirányította a figyelmet arra, hogy az új jogalkotási ciklusban az uniós migrációs és menekültpolitika kialakításakor célként kell kitűzni az illegális migráció megállítását, az illegális határátlépők és a menekültügyi rendszerekkel visszaélők visszaküldését, valamint a harmadik országokkal való hatékony együttműködést. A magyar kormány álláspontja szerint a migrációs válság kirobbanása óta uniós szinten nem biztosították a megfelelő jogi és eljárási kereteket. Magyarország továbbra is elutasít mindenfajta kötelező kvótára vonatkozó kezdeményezést és hangsúlyozza, hogy a legális migráció a tagállamok nemzeti kompetenciájába tartozik – olvasható a közleményben.

Az EU belső biztonságának jövőjéről szóló vita során a magyar delegátus egyetértett azzal, hogy az informatika és a technológia rohamos fejlődése következtében a rendészeti szerveknek is új eszközökre, módszerekre van szükségük. A rendészeti szerveknek már a kezdeti szakaszban részt kell venniük a technológiai fejlesztések folyamatában, és ebben az uniós ügynökségeknek – különösen pedig a budapesti székhelyű Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének (CEPOL) – kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie. A tanácskozáson a miniszterek áttekintették a rendészeti, a határőrizeti és a menekültügyi szervek információs rendszerekhez való hatékony hozzáférését biztosító úgynevezett uniós interoperabilitási csomagot. Magyarország az első tagállamok között kezdte meg a szükséges jogalkotást és fejlesztést – írták a közleményben.

PestiSracok facebook image

Kitértek arra: az uniós külső határok hatékonyabb védelmét is biztosító Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 2019. december 4-én lép hatályba. Magyarország a kezdetektől ösztönzi, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) biztosítson támogatást a tagállamoknak és a harmadik országoknak az EU felé irányuló illegális migráció elleni fellépés során, ugyanakkor a Frontex mandátumának megerősítésével nem sérülhet a tagállamok szuverenitása, és az ügynökség megerősítése nem veszélyeztetheti a tagállamok határvédelmi feladatainak ellátását – tették hozzá.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.