Pesti Srácok

Új közép-európai víziót vázolt fel Orbán Viktor Temesváron, ahol a román polgármester végre Tőkés Lászlót méltatta

Új közép-európai víziót vázolt fel Orbán Viktor Temesváron, ahol a román polgármester végre Tőkés Lászlót méltatta

Románia és Magyarország előretörésének közös vízióját fogalmazta meg Orbán Viktor szombaton, Temesváron, a romániai forradalom kitörésének harmincéves évfordulóján, ahol a román gesztus sem maradt el, hiszen szakítva a Tőkés László és a magyarok szerepét kiradírozó történelemhamisító gyakorlattal, Nicolae Robu, a város polgármestere hálával beszélt a forradalmat kirobbantó magyarokról. Más kérdés, hogy a román kormányzat nem tisztelte meg jelenlétével az eseményt. Orbán Viktor egy olyan jövőről beszélt, amelyben nemcsak visszacsalogatjuk a nyugatra távozott honfitársainkat, hanem azt is kitaláljuk, mit tudunk ajánlani a nyugatról érkező emigránsoknak.

Orbán Viktor és Tőkés László is felszólalt a TEMESVÁR 30. emlékhéten, a romániai forradalom kitörésének 30. évfordulóján megrendezett szombati gálaesten. A miniszterelnök a temesvári regionális kereskedelmi kamara rendezvénycsarnokában megemlékezett a két nép közti történelmi kapcsolatról, illetve azokról a magyarokról, köztük Tőkés Lászlóról, akik tevékeny résztvevői volt az 1989. decemberi temesvári felkelésnek. Beszédében a kormányfő új fejezetet próbált nyitni a két nép együttműködésében, és felvázolt egy, a történelmi sérelmeken túllépő Közép-Európa-víziót.

Ma 30 éve, hogy 1989-ben Tőkés László temesvári református lelkészt a nagyváradi püspök, Papp László felfüggesztette állásából, és a bírósági végzés alapján el kellett volna hagynia a parókiáját. Tőkés ezt megtagadta, és hívei, hogy őt védjék, élőláncot alkottak a parókia körül. Az események tüntetésbe csaptak át, majd a forradalmi hangulat átterjedt az egész országra. Alig egy héttel később Ceaușescu megbukott, a feldühödött forradalmárok elsöpörték a román diktátor rendszerét. Ezeket az eseményeket idézik fel az emlékhét rendezvényei, köztük a szombati gálaest. A meghívott vendégek közt volt Tőkés László és Orbán Viktor miniszterelnök is, akik szenvedélyes beszédekkel emlékeztek meg a forradalmi eseményekről.

Fotó: MTI
PestiSracok facebook image

A gálaestet Temesvár polgármestere, Nicolae Robu beszéde nyitotta, amelyben a rosszindulatú történelemhamisítók véleményére rácáfolva külön kiemelte Tőkés László érdemeit a forradalom kitörésében. A polgármester beszédében úgy fogalmazott, hogy bár vannak nézeteltérései Tőkés Lászlóval, a magyar lelkész vitathatatlan érdemeket szerzett a '89-es események során.

– fogalmazott Robu. Hálájának kifejezéseként beszéde végén magyarul is megköszönte Tőkés László tevékeny részvételét Románia felszabadításában.

A kommunizmus összeomlott, de az egyház még mindig áll

A polgármestert Tőkés László követte a felszólalók sorában, akit szűnni nem akaró vastaps köszöntött, amikor a pódiumra lépett. A református lelkész, aki a "szikraembere" volt a román forradalomnak, beszédében egy újkori Babilóniához hasonlította a Szovjetunió és a román pártállam összeomlását, kiemelve, hogy akár a legendás bibliai birodalom, úgy a kommunista világbirodalom is összeroppanthatatlannak tűnt, a hit mégis legyőzte a világi hatalmat. Ennek kapcsán Tőkés megemlékezett a temesvári baptista felekezet egykori vezetőjéről, aki memoárjában arról írt, hogy jellemző: a forradalom egy protestáns parókia elől indult, mivel a hit ereje volt csak képes szembeszállni a pártállam világi hatalmával. Ezt értékelendő Tőkés megjegyezte: bár a harcos ateizmus megpróbálta eltaposni az egyházakat, mégis végül

Beszédében a lelkész kitért arra is, hogy sokan pénzért vagy ideológiai meggyőződésből, de meg akarják változtatni a rendszerváltás történetét, az általuk kreált változatból pedig kihagyják az egyház és a romániai magyarság kulcsfontosságú jelentőségét.

– mondta Tőkés László.

Fotó: MTI

Romániával közösen elérhető közép-európai víziót vázolt fel Orbán Viktor

Tőkés Lászlót Orbán Viktor követte a felszólalók sorában, aki Temesvár és a romániai magyarok történelemalakító szerepéről beszélt, külön kiemelve 1956-ot, amikor a lengyelek és az erdélyi magyarok után a román polgárok álltak ki leghangosabban a magyar forradalmárok mellett. A '89-es eseményekről emlékezve a miniszterelnök elmondta: bár sokan hihetetlennek tartották, az elnyomott népek mégis képesek voltak megdönteni nyugati segítség nélkül is a Szovjetuniót. A kormányfő szerint ez a fajta hit és kitartás adja a közép-európai népek igazi erejét.

– fejtette ki a miniszterelnök, hozzátéve:

Ezen kijelentését magyarázandó Orbán Viktor kifejtette: lát esélyt arra, hogy Magyarország és Románia hamarosan közös célok mentén működjön együtt egy olyan Közép-Európáért, amely minden téren képes felvenni a versenyt a Nyugattal, vagy akár le is előzheti azt. A kormányfő okfejtése szerint ez ma még épp olyan lehetetlennek tűnik, mint a Szovjetunió bukása tűnt '89 előtt. Az mégis megtörtént.

– fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor egyenesen úgy fogalmazott a beszédében, hogy nemcsak visszavárjuk a jelenleg nyugaton dolgozókat, hanem már azon is gondolkozunk, hogy mit ajánlhatunk a nyugatról érkezőknek. A miniszterelnök utalt a romániai magyarok szerepére is a forradalom eseményeiben, aminek kapcsán felszólította azokat a történelemhamisítókat, akik megkérdőjelezik Tőkés László szerepét az eseményekben, hogy hagyjanak fel rosszindulatú tevékenységükkel. Zárásképpen pedig köszönetet mondott azoknak, akik a kommunizmus leküzdésében részt vettek.

Chrudinák Alajosnak köszönhetően a magyarok a forradalom minden mozzanatáról értesülhettek

Orbán Viktor a Facebookon felelevenítette a pillanatot, amikor 1989-ben Chrudinák Alajos bátor műsora, a Panoráma december 11-én beszámolt a Tőkés László akkori lelkészt és családját sújtó román hatósági erőszakról; ebben a későbbi püspök és EP-képviselő bírálta a bukaresti rezsimet, és kérte a nemzetközi közvélemény támogatását. Emlékezetes: 1989-ben Tőkés László temesvári református lelkészt a nagyváradi püspök, Papp László a rezsim nyomására felfüggesztette állásából, és bírósági végzés alapján el kellett hagynia a parókiát. Tőkés ezt megtagadta, és azért, hogy megvédjék a támadásoktól, egy idő után az egyházközség férfi tagjai (alkalmanként 7-8 személy) felváltva biztosították a templom mellett lévő lelkészi szolgálati lakásának éjjel-nappali őrzését. A parókiát a Securitate román titkosszolgálat és a rezsim katonái körbevették; a feszült helyzetből pattant ki december 15-én a forradalom, amely azután végigsöpört az egész országon.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.