Pesti Srácok

Ünnepekkor fogékonyabbá kell válnunk a mindennapi apró csodákra, ebben segít a hanuka

Ünnepekkor fogékonyabbá kell válnunk a mindennapi apró csodákra, ebben segít a hanuka

Az ünnepekkor fogékonyabbá kell válnunk a mindennapi apró csodákra: gyermekeink mosolyára, szeretteink kedves mozdulataira, az idősek bölcsességére – emelte ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke hétfőn, a budai Várban, ahol meggyújtották a második hanukagyertyát. Heisler András hozzátette: ezeket a csodákat észrevenni segít a hanuka ünnepe.

Az I. kerületi önkormányzat és a Mazsihisz által közösen szervezett gyertyagyújtáson Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt: a hanuka, a fények ünnepe, a nyolc napon át égő olaj csodája emlékeztessen bennünket arra, hogy a világosság mindig legyőzi a sötétséget. Elmondta: a hanuka, a makkabeus hősök emlékünnepe arra emlékeztet bennünket, hogy erős hittel egy kis csoport is nagy változásokra képes a világban, és arra, hogy akkor is, amikor úgy érezzük, erőnk elfogy, hitünk az, amely mindig mellettünk áll.

– tette hozzá. Karácsony Gergely azt mondta: hanuka ünnepén hálát adunk a rengeteg csodáért, amelyek velünk, családunkkal vagy a közösségünkkel történtek; a csodák közül a legfontosabb és a legjelentősebb a szabadságunk, és vallástól függetlenül valamennyi nemzet értheti a hanuka lényegét. Szólt arról is, hogy zsidók és magyarok múltja, történelme egybeforrt, és el kell végezni az emlékezés nemes és szükséges munkáját.

PestiSracok facebook image

– mondta Karácsony Gergely, majd úgy fogalmazott: ez a szembenézés pedig annak kimondását teszi elengedhetetlenné, hogy "a vészkorszak a magyar nemzeti történelmi tragédiánk"; "velünk történt, és fájóan nagy részben mi magunk követtük el". Kiemelte: hitünkből, demokratikus meggyőződésünkből fakadóan le kell győznünk a közönyösséget; egymás felé fordulva kell világossá tennünk mindennapi cselekedeteinkben, hogy a megbélyegzésnél, a széthúzásnál erősebb a megértés és az összetartozás, továbbá, hogy a különbözőségeink nem gyengítik, hanem erősítik a közösségünket.

– mondta Karácsony Gergely.

V. Naszályi Márta (Párbeszéd) kerületi polgármester beszédében bejelentette: a közeljövőben megvizsgálják a budai Várban található eltemetett zsinagóga feltárásának lehetőségét. Szeretnék azt megmutatni, mert a közös örökségünk talaján lehet csak igazán új utakat találni a közös ünneplésben, amely a közösséget megteremti. Azt mondta: számára a hanuka ünnepe azt jelenti, hogy amikor szükség van rá, van elég kegyelem.

Jákov Hadasz-Handelszman kijelölt izraeli nagykövet elmondta, hogy a zsidó történelem lényegét megtaláljuk a hanukában, azt, hogy összefogással és csodával sikerült megmenteni a zsidó népet. Kiemelte azt is, hogy az egyik legnagyobb csodának számít az, hogy létre tudták hozni független államukat, és az, hogy a majdnem nyolcvan évvel ezelőtt történtek után a zsidóság lábra tudott állni Európában.

Az ünnepségen Radnóti Zoltán neológ főrabbi mondott tanítást, amelyben azt hangsúlyozta: nincsen Európának, Magyarországnak közösebb ünnepe, mint a hanuka, mert ez az ünnep az egyistenhit ünnepe.

– mondta. A gyertyagyújtást eredetileg az elveszett zsinagóga emléktáblájánál tartották volna, de a viharos szél miatt a közeli Babits Mihály közben tartották meg, amely teljesen megtelt az ünneplőkkel.

A hanuka a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, amelyen a jeruzsálemi templom időszámítás előtt 165-ben történt visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek. Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak, és három évvel később, Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot. A hagyomány szerint a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. A zsidóság erre a csodára emlékezik a nyolcnapos ünnepen. A hanuka első estéjén egy, majd a következő estéken újabb egy lángot gyújtanak meg a csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú: nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó "szolgagyertyának".

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)