2019-ben jelentős változások voltak az egészségügyben
Az elmúlt másfél évben jelentős változások történtek az egészségügyben, amelyek célja a családok egészségének támogatása, a hatékonyabb megelőzés és a biztonságos, magas színvonalú betegellátás erősítése, valamint az egészségügyi dolgozók megbecsültségének további javítása volt – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-vel.
Mint hangsúlyozták: a kormány a jövőben is elkötelezett az egészségügy és az egészségügyi dolgozók támogatásában. 2020-ra 770 milliárddal több jut egészségügyre, mint 2010-ben, és közel 184 milliárd forinttal több, mint tavaly. Az eredmények közül kiemelték: az alapellátás-fejlesztési program részeként meghirdetett "Három generációval az egészségért" pályázat első fordulójában a kormány 6 milliárd forinttal támogatott 79 háziorvosi praxisközösséget, amelyek több, mint 130 ezer esetben végeztek vizsgálatokat, adtak tanácsot. A program második fordulójában 64 praxisközösség nyert el támogatást a rendelkezésre álló 4,7 milliárd forintból. Így már 1,2 millió ember számára vált könnyebben elérhetővé a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés. A Magyar Falu Program keretében 186 orvosi rendelő épülhet vagy újulhat meg, összesen 4 milliárd forint értékben. 778 kistelepülésen nyílik lehetőség orvosi eszközök beszerzésére, szolgálati lakások építésére pedig 5 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az elmúlt másfél évben teljessé vált a népesség szintű szűrővizsgálatok rendszere. Az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet koordinálásával megkezdődött a tüdőrákszűrés bevezetése alacsony sugárdózisú CT-vizsgálattal. 2021-től országos kiterjesztésű lesz ez a program, amelynek része a dohányzásról való leszokás támogatása is. Az európai viszonylatban is kiemelkedő Nemzeti Immunizációs Program még erősebbé vált. A 2019/20 tanévtől az eddigi 12 védőoltás mellett kötelezővé és ingyenessé vált a bárányhimlő elleni védőoltás is. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számának további csökkentése, megelőzése érdekében komplex intézkedési csomagot vezettek be. Az infekciókontroll javítására 10 milliárd forint támogatást kaptak a kórházak.
A családbarát szülészetek kialakítására 44 intézmény összesen 6,4 milliárd forint támogatást kapott 2019 januárjában. A beruházások többek között egyágyas szülőszobák, anyaszállások kialakítását, komfortosítást célozzák. A 2019 októberében meghirdetett második fordulóban az infrastruktúra-fejlesztés mellett a várandósgondozás és szülés során a szemléletváltásra, korszerű ellátási gyakorlatok kialakítására helyezik a hangsúlyt.
2019-ben jelentős fejlesztések történtek az Országos Mentőszolgálatnál is: elindult 254 mentőautó cseréje, és azoknak a mentéstechnikai eszközöknek a felszerelése, amelyek növelik a mentés biztonságát és az OMSZ hatékonyságát. A kormány összesen 58,6 milliárd forintot biztosított a fővárosi és Pest megyei szakrendelők fejlesztésére. Az Egészséges Budapest Programban 32 budapesti és Pest-megyei szakrendelő komplex fejlesztése történik informatikai korszerűsítéssel és az elavult műszerpark cseréjével. 2019 első félévében többek között röntgen- és ultrahang-berendezéssel, kardiológiai vizsgálatokat segítő eszközökkel, terheléses EKG-val, endoszkópos, szemészeti, nőgyógyászati, terápiás és fizikoterápiás vizsgáló eszközökkel gazdagodtak a szakrendelők.
Az egészségügyi szakdolgozók és nem egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkezők bére négy év alatt 72 százalékkal emelkedik. A fogorvosi szolgálatok is díjkiegészítést kapnak: a heti 30 órában működtetett állami fogászati szolgálatok és szakrendelések egyszeri, 1,5 millió forintos kifizetése folyamatban van. Kitértek arra is, hogy a kormány év végi döntése nyomán csaknem 80 milliárd forintos támogatást kapnak a kórházak. Emellett az adósság újratermelődésének megakadályozása érdekében felülvizsgálják az egészségügyi finanszírozási rendszert, költségvetési felügyelőket rendelnek ki egyes kórházak mellé, és központosított adósságrendezési eljárásban tételesen megvizsgálják a lejárt kórházi tartozásokat is. 79,4 milliárd forintot biztosítanak a kórházak többlettámogatására, ebből 42,8 milliárd forintot a kórházak lejárt tartozásának rendezésére, 36,6 milliárd forintot pedig az adósság újratermelődését megelőző intézkedésekre: struktúraváltásra, az ellátás racionalizálására, és a kórház teljesítményének elismerésére.
A kormány célja – mint írták –, hogy olyan átfogó és fenntartható finanszírozási rendszer jöjjön létre a járó- és fekvőbeteg-ellátásban egyaránt, amelyben elkerülhető az adósság újratermelődése. Ennek kidolgozását az Emmi már megkezdte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával. A kormány az egészségügyi rendszer működésének olyan, strukturális és finanszírozási szemléletű átalakítását kezdte meg, amely egyidejűleg alkalmas a lakosság egészségi állapotában érdemi előrelépésre és a működési-gazdálkodási folyamatok javítására. A struktúraátalakítás első lépéseként az Emmi miniszterének javaslatára 2019 szeptemberétől emelkedett a traumatológiai ellátást végző intézmények fix díja, ezen felül 2020. januártól megtörténik a traumatológia szakma finanszírozásának a valós költségekhez való igazítása is. 2020-tól az érsebészeti fix díjak emelkednek. A második progresszivitási szintű érsebészet fix díja 8 millió forintról 14 millió forintra, a harmadik progresszivitási szintű érsebészet 10 millió forintról 20 millió forintra nő. Az intézkedések a kórházi adósságok mértékének csökkenéséhez is hozzájárulnak – írta az Emmi.
Forrás: MTI
