Pesti Srácok

A görög kormány visszaállította a bevándorlásügyi minisztériumot

A görög kormány visszaállította a bevándorlásügyi minisztériumot

Sztéliosz Pécasz görög kormányszóvivő bejelentése szerint a kormány szerdán visszaállította a bevándorlás- és menekültügyi minisztériumot, mindössze fél évvel azután, hogy a menekültválság és migrációs áradat kezelését a polgári védelmi tárcához utalta.

A tárcát Nótisz Mitarákisz eddigi munkaügyi és szociális miniszterhelyettes vezeti. A bevándorlásügyi miniszterhelyettes Jórgosz Kumucákosz, aki eddig a migrációs politikáért felelős polgári védelmi miniszterhelyettes volt. Az EFE spanyol hírügynökség szerint azzal, hogy a bevándorlás ügyét a polgári védelmi tárcához utalta, Kiriákosz Micotákisz konzervatív görög miniszterelnök annak idején érzékeltetni akarta, hogy nagy fontosságot tulajdonít a biztonságérzetnek és a közrendnek az országban. Az ellenzék néhány civil szervezettel együtt bírálta a döntést amiatt, hogy nem "humanitárius kérdésként" kezeli a menekültek helyzetét. Ezt állította például Dimítrisz Vícasz, a radikális baloldali Sziriza volt bevándorlásügyi minisztere.

Az EFE szerint a választás, hogy Mitarákisz vezesse a tárcát, üzenet lehet a kelet-égei-tengeri szigetek hatóságainak, amelyek többször is elutasították a kormánynak azt a tervét, hogy bezárassa a szigeteken található menekülttáborokat, és idegenrendészeti központokkal helyettesítse őket. A terv ellen tüntetők ugyanis hétfő este lehurrogták és megtámadták Mitarákiszt a Híosz-szigeti városházán. Híoszon jelenleg több, mint 6000 menedékkérő tartózkodik. A városházával szemben összegyűlő tiltakozók egy csoportjának – akik előzőleg lehurrogták és inzultálták Mitarákiszt – sikerült bejutniuk az épületbe, ahol a helyi médiumok szerint egyesek különböző tárgyakat, köztük vizes palackokat hajítottak az bevándorlásügyi miniszterre. A rendőrség két támadót azonosított, egyet őrizetbe vett. A városházán történtek után a helyi vezetés egyhangúlag leszavazta az idegenrendészeti központ létrehozását, amelyet a kormány Híosz városától mintegy 15 kilométerre akar kialakítani. Mitarákisz kiállt a terv mellett, azzal érvelve, hogy "az új struktúra az életképes megoldáshoz vezető egyetlen út", de az ottani önkormányzat egy mindössze 500 ember befogadására alkalmas központ létrehozásába egyezett volna bele, szemben az idegenrendészeti központtal, amely a kormány tervei szerint körülbelül 4000 ember befogadására lenne alkalmas.

A migrációs nyomást leginkább Híosz és a többi kelet-égei-tengeri sziget szenvedi meg: csak a múlt évben közel 60 ezer illegális bevándorló érkezett oda. A szigeteken a jövő hétre tüntetéseket és sztrájkokat terveznek a helyzet miatt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Oresztisz Panajotu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.