Pesti Srácok

A kormánynak kell elnézést kérnie a Helsinki Bizottságtól – A bíróság a migránspropagandát terjesztő Soros-szervezet mellé állt

A kormánynak kell elnézést kérnie a Helsinki Bizottságtól – A bíróság a migránspropagandát terjesztő Soros-szervezet mellé állt

Újabb arcpirító döntéssel alázta meg a kormányt a Kúria, és adott szabad kezet a magyar emberek akaratával ellentétesen Magyarországon migránspropagandát terjesztő Soros-szervezetetnek, a Helsinki Bizottságnak. A Kúria szerint a Soros-kufárok jóhírnevét megsértette a Kormány azzal, hogy kimondta a tényeket tevékenységükről. Idézzük is fel, mit is művel hazánkban ez az idegenből pénzelt gittegylet.

A kormány kénytelen volt tudomásul venni a Kúria azon újabb botrányos döntését, hogy a migránspropagandát és Soros György áskálódásait néven nevező nemzeti konzultáció "megsértette" a Helsinki Bizottság jó hírnevét. A kormány közleményében ugyanakkor kiemeli:

Mint arra korábban is felhívták a figyelmet:

PestiSracok facebook image

  • a Magyar Helsinki Bizottság számos alkalommal kezdeményezett bevándorláspárti akciókat;
  • a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje 2015-ben két bangladesi bevándorló képviseletében beadványt nyújtott be a strasbourgi bíróságnak a magyar állam ellen;
  • a Magyar Helsinki Bizottság ellenezte és fellépett a déli határzárról szóló döntés ellen, nyílt levélben is tiltakozott ellene; máshol vezetőjük úgy fogalmazott, hogy "a bevándorlás nem egy káros jelenség";
  • a Magyar Helsinki Bizottság erőteljesen támadta a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációt, amely fontos lehetőséget jelentett arra, hogy a magyarok elmondhassák a véleményüket a migrációról; arra kérték a magyar állampolgárokat, hogy üresen küldjék vissza a válaszborítékokat;
  • a Magyar Helsinki Bizottság internetes oldalt is indított a konzultáció ellen, "Bevándorló vagyok" néven;
  • a Magyar Helsinki Bizottság beszámolói alapján csak 2018-ban több, mint 114 millió forint támogatást kapott a Soros György által finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítványoktól – arról a milliárdosról van szó, aki korábban azt szorgalmazta, hogy az Európai Unió fogadjon be egymillió bevándorlót évente;
  • Soros György a betelepítési kvóta mellett is érvelt, és úgy fogalmazott: terve megvalósításában a nemzeti határok jelentik az akadályt.

Mindez a magyar bíróságot arcpirító mód nem győzte meg, hogy semmi nincs rendben a Helsinki Bizottság háza táján.

Forrás: MTI; Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.