Pesti Srácok

Aján Tamás nem mond le, de nem is perel még

Aján Tamás nem mond le, de nem is perel még

Bizonyítékokat vár, és egyelőre nem perel Aján Tamás, akit a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnökeként súlyos vádakkal illetett riportfilmjében a német televízió. A sportdiplomata az InfoRádiónak adott exkluzív interjúban cáfolta a dopping- és korrupciós vádakat, és arról is beszélt, hogy az utódlási harc áll a vádak és a riport elkészítése mögött, de kitölti 2021-ig szóló elnöki mandátumát.

Súlyos vádakat fogalmazott meg Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) elnöke ellen dokumentumfilmjében az ARD német közszolgálati televíziós csatorna. A riport szerint a súlyemelésben szisztematikus doppingolás folyik az IWF tudtával. A riportban beszámolt két svájci bankszámláról, amelyre 1992-től 23 millió dollár érkezett; ez az összeg nem szerepelt az IWF mérlegében. A csatorna szerint a számlák felett egyedül Aján Tamás rendelkezett, és 5,5 millió dollár sorsa tisztázatlan.

– jelentette ki Aján Tamás az InfoRádióban. Mint mondta, már augusztusban kapott információt, hogy az ARD doppingkérdésekkel foglalkozó stábja a súlyemelés iránt érdeklődik. A csatorna az orosz állami doppingolás leleplezése után keresett újabb témát, és több doppingérzékeny sportágban is nyomozott.

PestiSracok facebook image

– mondta Aján Tamás. Beszámolt arról, hogy jelenleg bizonyítékokat, további információkat várnak az ARD-től, amelyekkel a vádjaikat alá tudják támasztani, és közben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is ugyanezt kérte a tévétársaságtól.

– mondta a magyar sportdiplomata. A két bankszámláról Aján Tamás azt mondta, ezekről mindenki tud. Az egyik egy budapesti bankszámla, amelyről a szövetség itteni irodájának a kiadásait fedezik, a másik pedig egy svájci számla, amely ugyancsak nem titkos, elnökségi jegyzőkönyvekben is szerepel, vissza is kereshető. Mint elmondta, korábban a két bankszámla miatt volt már vizsgálat; az ügy eljutott a NOB-ig is, majd megjárta a sportdöntőbíróságot is, de mindenhol megállapították, hogy nem történt jogsértés. Aján szerint most csak ezt bő tízéves vádat idézték fel, de új tény nem került elő.

– jelentette ki az IWF elnöke. A doppingvádakra reagálva közölte: 1975 óta foglalkozik a doppingellenes harccal. Az IWF 1976-ban már komoly doppingszabályzatot fogadott el, először vezette be a versenyen kívüli ellenőrzést, ezért úgy érzi, "nem fair úgy beállítani a képet, hogy nem vagyunk a doppingellenes küzdelem élharcosai".

– mondta Aján Tamás, és később hozzátette: szeptemberben megkeresték, hogy riportot akarnak vele készíteni. Amikor kiderült, hogy doppingügyben, megadta a doppingszakértőjük, Patrick Schamasch elérhetőségét. El is készült vele az interjú a lausanne-i IWF-irodán, de az ARD filmjében semmi sem hangzott el a terjedelmes beszélgetésből.

A magyar doppingellenőröket ért vádak kapcsán megjegyezte: ők abszolút korrektek, kiáll mellettük. Három okból is dolgoztak velük: egyrészt nagyon jól szervezett társaság, másrészt kiváló képességű ellenőrök, orvosok alkotják, akik több nyelven beszélnek, harmadrészt kedvezményes árat adtak a nagy számú ellenőrzés miatt. Több, mint egy éve azonban a Nemzetközi Mintavételi Ügynökség (ITA) végzi az ellenőrzéseket, és ők is igénybe veszik a magyar ellenőrök munkáját.

– fejtette ki az InfoRádióban az elnök. Aján Tamás azt is cáfolja, hogy egyszemélyben vezeti a szövetséget; szerinte sokan inkább túl demokratikusnak tartják a szervezetet. A NOB 2017-ben szigorú figyelmeztetést adott az IWF-nek, hogy rendezze a doppingproblémáit, különben veszélybe kerülhet a részvétele a játékokon; ez Aján Tamás szerint fontos jelzés volt azoknak a sportvezetőknek is, akik a hazájukban részt vettek a szervezett doppingolásban.

– jelentette ki. Jelen állás szerint a 2024-es olimpián is biztos a súlyemelés helye, de kellett a NOB szigora ahhoz, hogy rendet tudjanak csinálni. Ez meg is osztotta a sportág vezetését. Aján Tamás már 2017-es megválasztásakor jelezte: ez az utolsó négyéves ciklus, amit vállal. Szerinte a mostani támadás mögött is az utódlási harc áll: heten is fontolgatják, hogy elinduljanak az IWF elnöki székéért. Jelezte: nem készül lemondani; a tisztújítás a terveknek megfelelően 2021 május végéig esedékes, azon viszont már nem indul újra.

– mondta Aján Tamás, de máshol is helyt kell állnia: a NOB is jelezte, hogy január 20. körül várják egy tisztázó beszélgetésre.

Forrás: InfoRádió; Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.