Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte az RMDSZ Kolozsváron
Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte szombaton Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelynek elnöke, Kelemen Hunor szerint a szövetség kihívásai a következő időszakban sem változnak, így a romániai magyarságnak meg kell őriznie identitását szülőföldjén, erős közösségként kell megmaradnia és értelmet kell adni a közösségi létezésnek.
A politikus a Kolozsvári Magyar Operában szervezett ünnepi gálán, beszédében elmondta, hogy az RMDSZ megalakulása 30 év távlatából látszólag azért tűnik egyszerűnek és úgy, hogy "könnyen ment", mert a romániai magyarok a kommunista diktatúra ellenére szabad polgárok közössége volt, ezért vulkánszerűen tört felszínre az önszerveződés vágya, így az RMDSZ meglehetősen hamar, 1989 december 25. és 1990. január 13. között alakult meg. Kiemelte: az alapítók tudatosan hoztak létre szövetséget és nem pártot. Kelemen Hunor megköszönte a mindenkori magyar kormányok támogatását. Megállapította: ma már jobb helyzetben van a romániai magyar közösség, mint 30 évvel ezelőtt. Úgy vélte, a fő feladat változatlan, így a nemzeti identitás megőrzéséért mindaddig küzdeni kell, amíg a közösséget a felszámolására és az asszimilációjára irányuló "kihívások" érik. Rámutatott: azért volt sikeres a szövetség, mert képes volt megtartani a közösség bizalmát, és a jövőben is képes kell, hogy legyen erre.
Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke úgy vélte, hogy az a szövetség, amelyet 30 évvel ezelőtt megkötöttek, olyan hatékony eszközzé vált, amelyre Trianon óta nem volt példa. Ehhez a sikerhez szükség volt a romániai magyarok túlélőképeségére és naiv hitére, hogy a kommunizmus romjain jövőt építhetnek. Markó szerint a két világháború között a romániai magyarságnak voltak még intézményei, volt még gazdasági ereje, mint ahogy a kommunizmus első időszakában is volt egyeteme, egyfajta autonómiája a Magyar Autonóm Tartomány révén, de 1989-ben, a rendszerváltást megérő nemzedéknek és az RMDSZ alapítóinak már csak emlékeik voltak a magyar feliratokról, az önálló magyar iskolákról, ezért 30 évvel ezelőtt már-már a semmiből kellett újrakezdeni. Markó a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, amely nélkül az RMDSZ nem lehetett volna sikeres szervezet. Rámutatott: a romániai magyarságnak modernizációra van szüksége, nem arra, hogy a XX. század eleji Európához zárkózzon fel. Hozzátette: az RMDSZ-t a romániai magyaroknak az az igénye hozta létre, hogy saját választott politikusaik legyenek, és ne mások mondják meg, mi jó nekik. Kijelentette: "segítsenek minél többen, segítsen Magyarország, de döntsünk mi a saját sorsunkról".
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek üzenetét tolmácsolta. Elmondta: az elmúlt harminc év nemzetpolitikájának legnagyobb hozadéka a határon túli magyar közösségek újraszerveződése, amelyben az RMDSZ-nek különleges, "etalon jellegű" szerepe volt. Úgy vélte, hogy az RMDSZ azért maradhatott meg, mert mindig képes volt megújulni, soha nem rugaszkodott el a realitásoktól, és ennek köszönhetően megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen politikai tényező maradt.
Takács Csaba, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ olyan szervezet, amely a romániai magyar közösség legnagyobb fórumává nőtte ki magát, amelyben különböző ideológiák, eszmék és irányzatok csaptak össze azért, hogy 1989-ben a romániai magyarság hetven év után ismét talpra álljon.
Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár jókívánságait, akik azt üzenték, hogy személyesen és a magyar kormány nevében is továbbra is az RMDSZ mellett állnak küzdelmében és hitében.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Biró István
