Pesti Srácok

Göncz Árpád városközpontnak hívják szombattól az Árpád híd metróállomást

Göncz Árpád városközpontnak hívják szombattól az Árpád híd metróállomást

Az Árpád híd metróállomás neve szombattól Göncz Árpád városközpont lesz – közölte a Budapesti Közlekedési Központ csütörtökön.

A közlemény szerint Göncz Árpád író-műfordítóról, Magyarország rendszerváltás utáni első köztársasági elnökéről 2016-ban nevezték el a XIII. kerületben az Árpád híd pesti hídfőjénél fekvő területet, ahol szobrot is állítottak az emlékére. Hozzátették: a városrész nevének megváltoztatása korábban a XIII. kerületi önkormányzat kérése volt, amelyet 2016 márciusában a főváros elfogadott. A Momentum aktivistái egyébként már tavaly áprilisban megelőlegezték az átnevezést és matricázásba kezdtek az Árpád híd metróállomásnál. A Fővárosi Közgyűlés által elfogadott átnevezés azért csúszott, mert többen is tiltakoztak.

A Közlekedő Tömeg szakmai okokkal indokolta ellenállását. Szerintük Budapest csomópontjainak neve az elmúlt időben „egyfajta sajátos játszótérré alakult”. „Milyen városközpont az, amelyik 4 kilométerre van a város tényleges központjától? Milyen félreértésekhez vezethet ez angolul?” – tették fel a kérdést. Az egyesület azt javasolta, hogy a pusztán politikai indíttatásból végrehajtott névváltoztatások helyett gyűjtsék össze a ténylegesen szerencsétlenül elnevezett csomópontokat, és ezeket egy csomagban változtassák meg.

Az átnevezés ellen felszólalt többek között Bayer Zsolt publicista. Sajtóklub című műsorában közölte, hogy ezt nem szabad megengedni, ám ha mégis megtörténik, oda kell menni és le kell verni a táblát. A Jobbik országgyűlési képviselője, Bencsik János nyilvános Facebook-bejegyzésben fejtette ki nemtetszéséről véleményét. Azt írta: Göncz Árpád se városközpontot, se metrómegállót nem érdemel. Úgy érvelt, hogy Göncznek kulcsszerepe volt abban, hogy a III. Magyar Köztársaság olyan erkölcsi lejtőre került, amely kikövezte az utat Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéig:

PestiSracok facebook image

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.