Hetvenöt éves korában elhunyt Sir Roger Scruton, a kortárs konzervatív gondolkodás meghatározó alakja
Hetvenöt éves korában, a rákkal való fél évnyi küzdelem után elhunyt Sir Roger Scruton brit konzervatív filozófus, akit Orbán Viktor december elején tüntetett ki a Magyar Érdemrend középkeresztjével – írja a Mandiner.
2020. január 12-én, 75 éves korában, fél év rákkal való küzdelem után elhunyt Sir Roger Scruton konzervatív filozófus – értesült a Mandiner. A lap felidézi: Roger Scruton Vernon Scruton 1944. február 27-én született az angliai Buslingthorpe-ban. A cambridge-i Jesus College-ban tanult és doktorált. Franciaországban, a pau-i egyetemen tanított, és itt találkozott első feleségével, Danielle Laffitte-tal, akivel 1972-ben összeházasodott, ám 1979-ben elváltak. 1971-től a Birbeck College-ban tanított, később jogot tanult. 1982-ben egyik alapítója volt a Salisbury Review-nak, ami a korábban klubtárs Margaret Thatchert is erősen bírálta (habár a politikust Scruton ennek ellenére támogatta). A Salisbury Review szerkesztése és a baloldal filozófuscelebjeit kritizáló könyve (Thinkers of the New Left, 1988) Scruton szerint akadémiai karrierjének végét jelentette. A Salisbury Review életére gyakorolt hatását egyszer Scruton így összegezte:
Mindez fizetetlen munkaórák ezreibe és egy undok karaktergyilkosságba került a Private Eye-ban, három perbe, két vallatásba, egy kirúgásba, a britanniai egyetemi karrier végébe, a megvető rezenciók soha véget nem érő sorába, a toryk gyanús pillantásaiba, valamint a tisztes liberálisok részéről megnyilvánuló gyűlöletbe. És megérte.
A Mandiner arról is ír, hogy a nyolcvanas években Scruton végig kapcsolatban állt a csehszlovák ellenállással, rendszeresen látogatott el Prágába és Brnóba, segítette a szamizdat-kiadást, kurzusokat tartott, könyveket csempészett egészen addig, míg ki nem tiltották. Gyakori vendég volt Lengyelországban és Magyarországon is. A kommunista rezsim összeomlása után egy évig Brnóban lakott, ahol többek között üzleti tanácsadással foglalkozott. 1992-ben aztán átköltözött az Egyesült Államokba, ahol 1995-ig a Bostoni Egyetemen tanított. Hétvégenként azonban, ha tehette, hazarepült Angliába, hogy hobbijának, a rókavadászatnak hódoljon. Egy ilyen vadászat alkalmával találkozott Sophie Jeffreys építészettörténésszel, akivel 1996-ben össze is házasodtak, és két gyermeket neveltek fel. Angliába való hazatérése után Scruton birtokot vásárolt magának, és itt, a Sunday Hill Farmon rendezkedett be családjával együtt. 2004-ben Scrutonék Amerikába, egy virginiai birtokra költöztek. Üzleti érdekeltségei mellett a filozófusnak több akadémiai munkája is akadt: kutató volt az Institute for the Psychological Sciencesnél és a Divine Mercy Universitynél, valamint dolgozott a washingtoni American Enterprise Institute-nak. A kétezres években a baloldali New Statesmanben vezetett borrovatot. Az évtized végén azonban a család visszaköltözött Sunday Hillre, Scruton pedig ingyen kezdett tanítani a Buckingham Egyetemen, majd Oxfordban. Legutóbb a washingtoni Ethics Public Policy Center kutatója volt. 2016-ban Erzsébet királynő lovaggá ütötte.
Művei és munkássága
Roger Scruton több, mint ötven kötet szerzője, ebből öt regény, és nevéhez fűződik két opera is. Munkái elsősorban a filozófia, a konzervativizmus és az esztétika témakörében születtek. Számos összefoglaló és népszerűsítő jellegű kötet került ki a kezei közül. Első, fontosabb munkája harmadik könyve A konzervativizmus jelentése volt (1980; magyarul: 2002), de írt mongráfiát Kantról is. A témában legközelebb 2006-ban (A Political Philosophy: Arguments for Conservatism) és 2014-ben jelentetett meg monográfiát (How to be a Conservative).
Politikafilozófiai munkái közül kiemelendő még A Nyugat és a többi (2002) és A nemzetek szükségességéről (2004), amelyek magyarul is megjelentek (2004); az állatjogokról szóló Animal Rights and Wrongs (2006, a Mandiner összefoglalója itt), és a Zöld filozófián (Akadémiai kiadó, 2018) túl A pesszimizmus haszna és a hamis remény veszélye (2010; magyarul: 2011). Vagy az emberi természetről a Princeton Egyetemen tartott előadásaiból összeállított On Human Nature (2017). Magyarul nemrég jelent meg az újbaloldal gondolkodóiról szóló kötete a XXI. Század Intézet gondozásában (Futóbolondok, csalók, agitátorok; ismertető itt). A kultúra mibenlétét vizsgálja a felvilágosodás hajnalától napjainkig az An Intelligent Person's Guide to Modern Culture (1998; újra kiadva: Modern Culture, 2005), és hasznos esztétikai bevezető a Beauty (2009; nemrég magyarul is megjelent). Végül karakteres darabjai Scruton életművének a különböző evilági élvezetekről írt munkái is: a szexuális vágy filozófiájáról írt, vaskos munkája (Sexual Desire: A Moral Philosophy of the Erotic, 1986); a vadászatról szóló On Hunting (1998); és a bort dícsérő Iszom, tehát vagyok (2009; magyarul: 2011). Fontos kötete még az Angliáért való aggodalomból írott Anglia, egy eltűnő ideál (2001; magyarul: 2004).
Miért lett konzervatív?
Roger Scruton egy magát humanistának valló családban nőtt fel, családi házuk „vallásmentes övezet” volt. Hogy ő miért lett mégis konzervatív? 1968-ban Scruton épp francia kedvesénél vendégeskedett Párizsban, amikor kitörtek a diáklázadások.
Hirtelen rádöbbentem, hogy én a másik oldalon állok. Amit láttam, az az elkényeztetett, középosztálybeli huligánok rendetlenkedő tömege volt. Amikor pedig megkérdeztem a barátaimat, hogy mit akarnak elérni, valami nevetséges, marxista bla-blát kaptam válaszul. Undort éreztem, és úgy gondoltam, hogy ezekkel a dolgokkal szemben kell lennie visszaútnak, visszaútnak a nyugati civilizáció védelméhez. Ekkor váltam konzervatívvá. Tudtam, hogy inkább megőrizni szeretném a dolgokat, semmint lerombolni.
Az angol filozófust tradicionalista konzervatívként tartják számon. Szűkebb szakterülete az esztétika volt, azon belül is a zeneesztétika és az építészet állt hozzá közel.
Scruton gyakori vendég volt Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök 2019 december elején tüntette ki a Magyar Érdemrend középkeresztjével, amelynek kapcsán az Index teljesen tévesen leantiszemitázta Scrutont. Az ügy előzménye, hogy a New Statesman baloldali brit lap olyan interjút közölt Scrutonnal, amelyben teljesen kiforgatták a szavait; Scruton többek közt a bevándorlást és Soros Györgyöt is kritizálta. Ezután a filozófust kitették a brit kormány építésügyi bizottságából, majd miután jóval később az újságíró elnézést kért Scruton mondanivalójának kiforgatásáért, a kormány visszavette a gondolkodót a testületbe. Ennek kapcsán is nyilatkozott a Mandinernek. Sir Roger Scrutonnal 2016-ban, 2017-ben és 2019-ben is készített a lap interjút.
Forrás: Mandiner.hu; Fotó: MTI/EPA
